kvp#9
Teljesen hetkoznapi floppy-kat hasznalnak es ugy vedekeznek a serules ellen, hogy tobb masolatot visz magaval a technikus amikor frissit. Azert nem valtoztatnak a rendszeren, mert akkor ujra kellene engedelyeztetni az osszes gepet es at kellene kepezni mindekit. Ez tobbe kerulne a Boeing-nak, mint a gepeket utemben tarto cegeknek az utolso japan gyartotol folyamatosan beszerezni az uj lemezeket. Ez egyszeru lustasag es sporolas. Szerencsere nem kritikus a rendszer, csak a foldon frissitenek, kikapcsolt hajtomuvek mellett. Akar lyukkartyakat is hasznalhatnanak. Ha valami nem mukodik, akkor a gep egyszeruen a foldon marad.
A minuteman rendszereknel is szerencsere csak a frissitesekhez kellett a 8 inches floppy, ami egy eleg ritka alkalom volt es raadasul mar amugy is csak egy mukodo hordozhato terminal maradt, ezert karbantartashoz azt hordtak korbe az osszes silo kozott. A kiloveshez nem kell floppy, sot kozel fel evszada mar ember sem, ugyanis ha egyszer mar elesitettek a rendszert, akkor a kilovesi jel tavoli es az is potolja ha elvesztik az osszes (vezetekes es radios) kapcsolatot a NORAD-dal. Jelenleg az osszes raketa melegtartalek, tehat nincsennek elesitve, defcon 1 eseten mennek elesbe. Az elesiteshez kell ember, de csak a celpontvaltashoz kell a hordozhato terminal (es tobbek kozott ebbe kellett a floppy). Jelenleg az lett (2030-ig), hogy USB-s pendrive-ra csereltek a floppy-kat, meg beszereztek par ujepitesu terminalt. A vonal masik vegen a kommunikacios terminalokhoz is ilyen floppy kellett, de az a rendszer redundans es egyszer elinditottak sok-sok evtizeddel ezelott es azota fut. Ujrainditas nelkul. A hibak miatt leallitott node-okat a javitas utan a visszacsatlakozaskor felhuzza a futo rendszer. Szoval ha megis ujra kellene telepiteni, akkor gondolkozhattak volna rajta, hogy hol is van hozza a boot floppy. Ezekben is lecsereltek pendrive alapura az adathordozokat, de nem valoszinu, hogy a gyakorlatokat leszamitva valaha is szukseg lesz rajuk.