kvp#17
" A bankok nem nyomtatnak semmifele penzt, kizarolag a kozpont bankok, nekik pedig epp ez a fo feladatuk, hogy biztositsak a gazdasag mukodesehez szukseges penzmennyiseget."
Ha valaki tobbet hitelezik, mint amennyi betetje es sajat tokeje van, akkor az penznyomtatas. Ha csak es kizarolag papirpenzt lehetne hasznalni, akkor a bankok ezt nem is tudnak megtenni. csak a sajat fizikailag is meglevo tokejuk rovasara. Az, hogy a penz jelentos resze nem fizikai azt jelenti, hogy ugy lehet kihitelezni, elkolteni, behajtani, hogy kozben nincs meg a valos fizikai penzfedezet mogotte. A kozponti jegybankok pedig tisztaban vannak ezzel, hiszen ok adjak a nem fikzikai penzt is a hitelezeshez. Raadasul kvazi ingyen. Hivhatjuk mennyisegi konnyitesnek, de inkabb csak virtualis penznyomtatas. A 100%-os banki fedezet (betetek + sajat toke) lenne az egyetlen elkerulesi modja ennek. Penznyomtatas nelkul adott gazdasagi kornyzetben nem inflacio lenne hanem deflacio, azaz a penz erteke none magatol. Lasd bitcoin, ahol direkt keresztbe tett a tervezo a korlatlan penznyomtatasnak.
Digitalisan alairt penz eseten ez sokkal jobban latszik, mert akkor a virtualis jegybanki sorozatszamok miatt mindenki latja mennyi penz is van kint. Sot igazabol az is megmondhato, hogy kinel pontosan mennyi penz van adott pillanatban az egesz vilagon es ezen belul mely sorozatszamuak es azok kiknek a kezen mentek keresztul a letrehozasuk ota. A bitcoin is ilyen, pontosan latszik minden coin trazakcios tortenete, csak nehezebb beazonositani a tulajokat, de az azonositojuk ott van es ott is marad a fokonyvben (ledger).
"100%-os fedezet nem a 60-as évek óta nincs, hanem az első bankváltók megjelenése óta."
Valtozo. Franciaorszagban pl. azota, ott volt az elso ebbol eredo csod is. Az USA-ban meg az aranyfedezet eltorlese ota. A 60-as evekben meg 10-15% korul volt a fedezet, de a 100% visszaallitasa helyett inkabb eltoroltek az egeszet. Errol van is par szenatusi jegyzokonyv, amiben leirjak a visszaalitas lehetseges modjait is. Az errol szolo meghallgatas volt 1965-ben.
A legelso modern bankjegyeket egyebkent meg a kereszteshadjaratok idejen keszitettek a templomosok. Nagyon jo volt a megterulesi ratajuk, mert csak beteteket kezeltek, nem fizettek kamatot es a sok halalozas miatt a legtobb betet megmaradt nalluk. Aztan mar hiteleztek is, foleg az allamnak. Vegul ez a felhalmozott vagyonuk hirtelen allamositasra kerult, mivel a hitelezo bankok globalis megszuntetese egy allam reszerol a hitelei eltorlesenek egyik legegyszerubb modja. Ha valaha lesz egy vilagkormany, akkor az abban tagsaggal nem rendelkezo nagytokesek kezdhetnek aggodni...
"Ha valaki megszerezné a többséget és elkezdené manipulálni a tranzakciókat, a hálózat többi része forkolna és onnantól kezdve az lenne a Bitcoin, míg a manipulátor ott maradna egy zéró értékű, semmire nem jó blokklánccal."
Le kellene allitani a rendszereket, offline megbeszelni, hogy melyik volt az utolso meg valid allapot es rollback-et nyomni ra. Ha pedig nem derul ki azonnal, tehat hetekig, honapokig mozog a coin egyik helyrol a masikra (foleg a korai, joreszt halott coin-ok), akkor az sem biztos, hogy eszreveszik vagy ha ki is szurjak, akkor valaha megtalaljak az utolso valid allapotot. Raadasul tobb honapnyi tranzakcio veszne el a visszallitas miatt es kerulne vissza az osszes coin az elozo tulajdonosahoz, fuggetlenul attol, hogy csalas vagy legalis tranzakcio volt. Mindez ugy, hogy kinaban van a kapacitas nagyresze. Mi bizonyitja, hogy ez az atvetel nem tortent meg evekkel ezelott? A sima tobbseg alkalmazasa miatt nem szurjak ki automatikusan a tranzakcios rendszerek, mert nem 100%-os lockstep-ben futnak. (pedig az lenne a biztonsagos, ezert lett volna limitalt es szerzodesben rogzitett szamu es kulcsu alairassal rendelkezo fokonyvi szerver a facebook fele penznel, mivel nem hulyek ok sem)
"Előbb utóbb mindenki rájön, hogy kamugép vagy, mivel mindenhez hozzászólsz,"
Altalaban csak ahhoz szolok hozza, amihez egy picit ertek is, nem mindenhez. Bitcoin eseteben a hasznalhatosagot neztem meg egy regebbi munka miatt, de csak a tamadasi vektorokat sikerult azonositani es osszehozni egy alternativ, allamilag auditalhato megoldast ami meg nem kellett senkinek. (az uj kinai megoldas hasonlit ra leginkabb) Aztan egy evvel kesobb a csapat ment a vilag minden resze fele.
"A Btc áramfelhasználása valahol 6-8 GW között van,"
Ezen inkabb csak sirni lehet. Egy olyan kis tranzakcioszamu rendszerben, ahol alig van par token, alig tortennek tranzakciok es ennek ellenere nagysagrendekkel tobb aramot igenyel mint a teljes globalis banki rendszer, sokkal tobb tranzakcioval (bar igaz, hogy nem egyedileg nyilvantartott token-ekkel) Egy elosztott, de lockstep-es ledger, egyedi token-ekkel es token-enkenti fuggetlen chain-ekkel a fenti kapacitas toredeken elmenne. Es azok iranyitanak, akiknek a kezeben lennenek az alairo kulcsok. (bar a lockstep miatt kozosen, mexican standoff felallasban)