kvp#1
Talan a doktori vegere rajon, hogy a bitcoin-t direkt ugy terveztek meg, hogy tervezett modon avuljon el. Egyreszt limitalt a kodter, azaz maximalizalt mekkora mennyiseget lehet eloallitani belole. Masreszt egyre nehezebbe valik az uj peldanyok eloallitasa, mert egyre hosszabb lesz a kulcs. Harmadreszt minel tobb tranzakcio van, annal nagyobb lesz a kezelendo adatmennyiseg, tehat annal tobb eroforras kell egy uj tranzakcio rogzitesehez. Ezek mind szandekosan beletervezett, vegso soron hasznalhatatlansagot okozo feature-ok.
A megbizhatosagrol pedig annyit, hogy elosztott fokonyv alapu, azaz a rendszerben eppen jelen levo szerverek tobbsegi szavazata hatarozza meg, hogy mi a valos rendszerallapot, kinek mennyi van a szamlajan. Ha valaki hirtelen mestersegesen felduzzasztja a sajat iranyitasa alatt levo szerverek szamat vagy lerugja a halozatrol az altala nem iranyitott szerverek tobbseget, akkor azt csinal a fokonyvel amit akar, akar a sajat nevere (alairasara) irathatja az osszes penzt.
Ha kihagyjuk a szandekosan lassito vagy akadalyozo elemeket, mint pl. az egyre nehezedo kriptografiai feladatot akkor egy kvazi vegeten token-es megoldas az eredmeny. Ha kihagyjuk a kozos fokonyvet, hogy a tranzakciok szamanak novekedese ne okozzon exponencialis lassulast, akkor egy sima alairaslancolatos konyvelesi megoldast kapunk, amit egyebkent pl. a magyar online penztargep rendszer is hasznal. Ha pedig a szavazatos elosztott fokonyvet kicsereljuk egy szerver megbizhatosagra alapulo redundans elosztott fokonyvvel, akkor ugyanazt kapjuk amit jelenleg a bankkozi tranzakcios rendszerek hasznalnak, ugyanugy zart koru ellenjegyzo bankkal (szerverrel).
Mindehhez jon meg az, hogy maga a bitcoin vagy barmilyen mas elektronikus coin nem rendelkezik sajat ertekkel csak egyesek tartjak ertekesnek. Viszont sokkal tobb eroforras ment mar el a mukodtetesere, mint amennyi piaci erteket kitermelt idaig, tehat mar idaig is tobbe kerult mukodtetni a rendszert mint amennyi erteket az egesz valaha kitermelt. Ez az egesz alapvetoen egy nagyon eroforraspazarlo piramisjatek.
Ha mindenkeppen szeretnenk egy hasznalhato es konvertibilis digitalis valutat, akkor ki lehetne bocsatani digitalis bankjegyeket, ahol a bonyolult feladat helyen csak egy szeriaszam allna, a kezdo hitelesito alairast a kibocsato jegybank vegezne, a tranzakciokat pedig a kibocsato jegybank jegyezne ellen (tarolna). Minden bankjegyre rakerulne az atado fel es az atvevo fel alairasa. Igy ha egy bankjegy alairaslistaja tul hosszu lesz akkor bevonhato lenne es kibocsathatnanak helyette egy ujat. Ha nem biznak egy bankban, akkor egy megbizhato bankszovetseg is kezelhetne a tranzakciokat, elosztott fokonyvben es minden bankjegyen X db a kibocsataskor rogzitett megbizhato bank (szerver) alairasanak kellene szerepelnie, hogy ervenyes modon atadottnak szamitson. Ez a megoldas adat konzisztencia es auditalhatosag szempontjabol meg mukodne is.
Egyetlen gond van vele, hogy onnantol nagyon konnyen kovetheto lenne a kint levo penz mennyisege es minden ellenjegyzo szerver tulajdonosa (es a fel vilag) latna, hogy az adott bankjegytipusbol mennyi lett kibocsatva es mennyit vontak ki. Ez lehetetlenne tenne a mostani bankrendszer mukodeset, mert 100%-os fedezeti ratat igenyelne. Tehat a bankok kvazi nem tudnanak tobb penzt hitelezni, mint amennyi betetjuk van es csak a jegybankok tudnanak penzt nyomtatni. Erre egyebkent mar most is megvan a lehetoseg, de egyetlen jegybank sem meri megtenni, hogy 100%-os fedezetet koveteljen meg. (Svacjban nepszavazas is volt rola, nem jott ossze) Ez megoldana a bankvalsagokat, de a mai globalis tokes vilag egyszeruen nem mukodne a bankok tulhitelezese es az ezzel implicit modon eloidezett inflacio nelkul. A bankok tudjak, hogy elrontjak a penz erteket, csak arra jatszanak, hogy gyorsabban nojon a hasznuk mint amilyen gyorsan rontjak a felhasznalt penz erteket. Ha ez nem lenne, akkor csak a betet/hitel kamat kulonbsegebol tudnanak hasznot teremteni, de 1:1 aranyu hitelezesnel ez nagyon alacsony profit rest jelentene es a hitelezesi kockazat miatt akar veszteseget is okozna. A tulhitelezeses piramisjatek lehetove teszi az extraprofitot es bukas eseten (100%-os megterulesi rata alatt) atlalaban a lakossag vagyonabol (adojabol) mentik ki oket. Tudnank jobbat, specialis technikak nelkul is (akar papir alapon is), de a dontesi pozicioban levoknek a jelenlegi helyzet anyagilag jobban megeri.
ps: Mikor lett az egesz piramisjatek? Amikor megszunt a fizikai bankjegy alapu konyveles es ezzel egy idoben a bankjegyekhez a fizikai ertek fedezet. Meglepo, de ez nem is olyen regen kovetkezett be. 1965-ben ezt meg teljesen tisztan lattak az amerikai torvenyhozok is, majd tudatosan dontottek a mostani megoldas tovabbi hasznalata mellett. Azota minden 100%-os fedezet nelkul penz es minden 100%-os fedezet nelkul hitelezo bank penzt nyomtat, ami a regi nemesfem alapu ermek eseten hasznalt szandekos penzrontas modern valtozata.