kvp#4
Tobbfajta hutesi rendszert szoktak hasznalni a gyakorlatban.
Az egyik a nyilt koros (Pakson is az van), ahol csak a belso kor(ok) hutofolyadeka kering zart rendszerben, de a termeszetes atfolyo vizet hasznaljak a hutesre. Ettol megmarad a viz folyekony allapotban, csak melegebb lesz. A Google legtobb tenger es folyoparti adatkozpontja is ezt hasznalja. Egyetlen nagy baja, hogy nagyon sok viz kell hozza, hogy a melegedes miatti parolgas minimalizalhato legyen. (max. 1 fokos vizhomerseklet emelkedes engedheto meg)
Van a parologtatos, ahol a zart kor folyadekat kulso viz parologtatasaval hutik le. A viz megmarad, csak nem ott ahol felhasznaltak, tehat a helyi vizkeszletet fogyasztja. A problemas adatkozpontok is ilyen rendszert hasznalnak, az ilyen rendszer jellemzoje a hutotornyok hasznalata es az azokbol felszallo vizpara.
Es van a leghuteses megoldas, ahol a zart kor folyadekat (vagy hutogazat) levegovel hutik. Ez a leg energiaigenyesebb megoldas, de nincs vizveszteseg. Altalaban ilyenek az otthoni legkondik.
A cikkben emlitett problema azert jott elo, mert az emlitett allamokban vizhiany van. Gyakorlatilag a legtobb helyen a mezogazdasagtol veszi el a vizet egy-egy adatkozpont, de sok helyen mar az ivovizkeszletet is veszelyezteti a talajvizcsokkenes. Nagy problema, hogy az ilyen vizhianyos allamokban olcso a napelemes elektromos aram. (mivel sokat sut a nap es ritkan felhos, ami viszont egyutt jar a keves esovel es a gyer helyi vizkeszletekkel) A jo megoldas valoszinuleg a tisztan elektromos hutes hasznalata lenne, lasd zart koru legkondicionalos megoldas. Egyetlen baj van vele, hogy sokkal dragabb es akkor mar nem is annyira erne meg a sivatag kozepebe rakni az adtakozpontot.