hillman#12
Az éhes ragadozók a dögön is elvannak. Amikor az emberelődök megeszik a dögöt akkor a ragadozó is mást kénytelen keresni. Rájöttek később miként vehetik el a friss zsákmányt. Elég csak a farkasokat követni majd elverni a zsákmánytól őket. Kapnak némi maradékot.
Így elsőként nem az emberelődök, hanem a zsákmányukat vesztett ragadozók kezdték a túlvadászást. A tűz megszelídítése után nem volt ragadozó ami ellen tudott volna állni. A zsákmányállatok nem tudtak többet szaporodni. Az elefánt két évente szül, és sok törzs területén keresztül vándorol. A lassan szaporodó nagyméretű növényevőkből mára alig pár faj maradt.
A prérit évszázadok, vagy évezredek óta rendszeresen felgyújtották(ma már nem), hogy nagyméretű fátlan térséget hozzanak létre. Nem kizárható, hogy korábban máshol más embercsoportok szándékosan évről évre felgyújtották a növényzetet. Nem földművelés céljából, hanem a nagy füves térség kialakítása/fenntartása végett.
A korai civilizációk felemelkedése szinte mind éghajlat változásokhoz köthető ahogy a bukásuk is. Pár száz évig tartó rövidebb felmelegedések és lehűlések váltakoznak. A lehűlés alatt a közel keleten,észak afrikában, mezopotámiában és perzsiában csapadékosabb volt az éghajlat. Ott áldás volt ami északabbra átok.
A "görög-római civilizáció" idején 2.5 fokkal volt melegebb mint manapság.