#223
Itt meg egy kicsit átfogóbb kutatás eredménye:
Ráadásul a kutatócsoport direkt, prekoncepció jelleggel fúrja az un. szkeptikusok ellenvetéseit. LINK Tudományosan nem nevezném kiegyensúlyozott hozzáállásnak, de mindegy. ;)
"És, mi a következtetésed ebből? A tudósok azt mondják hogy emberi tevékenység okozza a jelenlegi felmelegedést. Ezt cáfolná vagy megerősítené grafikonod?"
Háááát. A grafikon szerintem azt mondja, hogy van egy dúrván 2 éves periódus idejű, vélhetően azért természetes okokra visszavezethető ciklus (ez azért nem újdonság a szakértők számára) a földi klímában, amiből a jelenlegi melegedési időszak, sem a melegedés ütemében, sem a jelenlegi maximális hőmérsékletben még nem igazán lóg ki.
A tudósok egy része mondja, hogy jelenleg az emberi tevékenység a legfontosabb ok. Egy kisebbség meg azt, hogy nem. Lássuk be azonban, hogy az emberi tényezőt és a CO2-t már akkor kikiáltották bűnösnek, mielőtt erre tudományos bizonyíték lett volna.
"Sőt, képes elnyelni a már egyszer kisugárzott de a CO2 molekulák által visszavert infra sugárzást is elnyelni amitől melegszik."
Nyilván. De miért van ez a görcsös ragaszkodás, hogy egy kiba összetett rendszer változásait egyetlen tényezőre vezetjük vissza? Tagadod, hogy a naptevékenység, még viszonylag csekély változásainak is hatása van a klímára? Hmmm. Mert ha igen, az szerintem elég tudománytalan hozzáállás.
Nyilván az un. üvegházhatásnak is óriási jelentősége van. Hiszen az a +33 fok, amit a felszíni hőmérsékletben ez globálisan okoz, azt jelenti a jelenlegi 14 fokos átlaghőmérséklethez képest, hogy enélkül a felszín mindenhol fagyott volna, nem lenne folyékony/légnemű víz, ami ugye önmagában is üvegház gáz. Azonban tekintve, hogy a felszínt nézve legalább 3 alapvetően eltérő jellemzőjű régiót kell megkülönböztetnünk ez még jobban bonyolítja a helyzetet. A felszín legnagyobb része nyílt óceán, ami a legalacsonyabb albedóval is rendelkezik, szinte szívja magába a napsugarakat, és a párolgás, víz légkörbe kerülése itt a legjelentősebb. A sarki jég a legmagasabb albedóval rendelkezik és szinte semmit nem párologtat, a sarkvidékek fölötti légtömegekben levő víz minimális üvegházhatással bír. Ha az albedó változik és a melegedés hatására a vízpára is jelentős mennyiségben megjelenik a légkörben akkor itt egy rohamos hőmérséklet emelkedést tapasztalunk. A szárazföld átlagban a tengerekhez képest magasabb, de elég vegyes albedóval rendelkezik és az, hogy mennyi vizet párologtat szintén vegyes képet mutat. Még is bennünket ez a felszínrész érdekel, és gyakorlatilag amikor klímáról beszélünk elég pongyolán ugyan, de a szárazföldek fölött kialakuló légköri viszonyokról beszélünk. Miközben a három jelentősen különböző felszín alapvetően a helyi viszonyok szerint alakítja ki a saját klímáját. Szintén tudományosan megkérdőjelezhető az a konok törekvés, hogy a három jelentősen eltérő felszín fölötti légköri változásokat szummázzuk és egy paraméterrel, a hőmérséklet változásával jellemezzük az egész rendszert.
Tehát ahhoz, hogy reális képet kapjunk, lássuk a változások valódi trendjét, figyelembe kell venni a napsugárzás változásait (ez az az energia, amihez képest a kisugárzásnak egyensúlyba kell lennie). Foglalkoznunk kell a felszín albedójával, és látnunk kell a légköri gázok, kiemelten a légköri víz változásait. A globális hőmérsékletről beszélni értelmetlen, mert a klíma szempontjából elsősorban a helyi viszonyok számítanak, lásd pl lakott területek a természetestől jelentősen eltérő mikroklímáját.
"Köszönjük, az evidenciát hogy a víz fajhője magas, és sok is van belőle. remélhetőleg valakinek még új volt. :) "
Szívesen! Csak azért, mert láthatóan van akinek nem jön át, hogy a légköri víz, az nem csak a felhőket jelenti. Lássuk pl., hogy a -20 fokos 100%-os telítettségű levegő 1.2 g vízpárát tartalmaz köbméterenként, ehhez képest a 20 fokos 17 g-ot! Nyilván az üvegházhatása is sokkal jelentősebb. De a -5 fokos is kb 3X annyi vízpárát tartalmazhat a telítettség eléréséig, mint a -20 fokos. Ilyen szélsőséges hatásokra CO2 nem képes, nem változik ilyen szélsőségesen a mennyisége. Ehhez igazodóan a legjelentősebb klimatikus változásokra a sarkkörök közelében lehet számítani.
#223
