• Sidewinder
    #81
    A dolog lényege annyi, hogy az alap VVER-1200 kettő féle változata megvan.Konkrét kidolgozott jól tervekben,amiket az IAEA is elfogadott, és a világon elsőként így kaphatta meg a VVER-1200-as konstrukció a 3+ generációs besorolást. Egy moszkvai tervezésű és egy szentpétervári tervezésű VVER-1200 alapmodell közül lehet választani. Magyarország a szentpétervári változatot választotta. Viszont ez nem annyit jelent, hogy fogják és cakk-pakk idemásolják az ottani erőmű terveit. Minden erőművet a helyszínhez kell igazítani. Bele kell venni az esetlegesen eltérő megrendelői igényeket.Például, ha külföldi turbinákat akarnak,saját beszállítót is akarnak. Itt van például egy kapcsolódás a Paks-2-höz. Ahol a Roszatom,nem véletlenül a General Electricet vállasztotta a turbinabeszállítónak a szentpétervári "Szilovije Masini" helyett. Ugyanis a GE-nek van magyarországi turbinagyártó üzeme, így akár itt is elkészülhetnek a turbinák, segítve ezzel az ígért 40%-os magyar beszállítói részarány elérését. Tudom,hogy a GE nem magyar cég, de ha itt készülnek el a turbinák az a magyar munkavállalóknak ad munkát, megélhetést. A helyszínhez igazítás némi áttervezést jelent minden esetben. Az alapok megmaradnak, a biztonsági-védelmi rendszerek megmaradnak, minden ami az alapban megvan az megmarad, de egyes dolgokat hozzá kell igazítani a külföldi berendezésekhez, külföldi irányítástechnikához.Ez jár némi áttervezéssel. Egy dololg van amitől a Paks-2 kapcsán félek, az pedig a nyugati, Framatom-féle iránytástechnika. A Framatom által kifejlesztett és legyártott kazetta átmeneti tároló és pihentető és hűtő medencéhez, konkrétan annak a hibás tervezéséhez köthető a Paks-1 legsúlyosabb eseménye, a 2003-as üzemzavar. Nem túlzottan örülök, hogy ugyanez a cég tervezi az irányíatástechnikát a paksi erőműhöz. A hamarosan induló asztraveci erőműben például minden orosz, az irányítástechnika is. Ezek a külföldi technológiához való hozzáigazítások tudnak időnként nehezen menni.
    "Az oroszokat az atomenergia közelébe sem volna szabad engedni" Erről eléggé más véleményen vannak a paksi erőműben dolgozó ismerőseim, de még a világ nukleáris energetikai szakamai közössége is. Az ITER projectbe is meghívták az oroszokat,pontosan azért mert kiváló szakemberek. Ezen kívül pedig rendszeresen járnak külföldi kutatók a Kurcsatov intézetbe kutatni, mert nagyon magas szakmai színvonalú kutatóintézetnek tartják. Az oroszoknak van több olyan fejlesztésük is az atomenergetika területén, ami az egész világ hasznára válhat. Ilyen például az úszó atomerőművek koncepciója, amivel a vízhiányban szenvedő tengerparti országokban a tengervíz tisztításával, sótalanításával az elektromos energia mellett ivóvizet is lehetne előállítani. Vagy a "Proriv"(áttörés) project. Ami a gyorsneutronos technológiának a további fejlesztését jelenti, ahol a végcél az üzemanyagciklus zárása, vagyis az, hogy a lassú neutronos erőművekben már használhatatlan,de még mindig sugárzó üzemanyagot használják fel a gyorsneutronos reaktorokban, annyira, hogy azokból már csak alacsony aktivitású hulladék maradjon, amit jóval egyszerűbb tárolni, mint a nagy és közepes aktivitásút. A világon jelenleg 2 gyorsneutronos reaktor működik. Mindkettő Belojarszkban, a BN-600 már több mint 30 éve üzemel, a BN-800-at pár éve kapcsolták hálózatra. Viszont építés és fejlesztés alatt állnak a project keretében más gyorsneutronos reaktorok is, például az MBIR típus.
    A nemtörődöm építésvezetők és dolgozók kérdésében egyetértünk, de szerintem ez nem kizárólag az oroszokra jellemző dolog, valószínűleg a finneknél sem csak poénból fejezték be 11 év késéssel az EPR reaktoros erőmű építését a franciák.