DcsabaS#8
Úgy látszik megzavar, hogy a jelenségek LEGÁLTALÁNOSABB ELVI SZÍNTŰ leírásánál mellékessé válnak az egyes tudományágakhoz kötődő specialitások. Amikor pl. a "NEGATÍV VISSZACSATOLÁSRÓL" mint olyanról beszélünk, akkor NEM azokra a specialitásokra fókuszálunk, amelyek megkülönböztetik a negatív visszacsatolásnak azon verzióit, amelyek eltérnek a MECHANIKAI, az OPTIKAI, az ELEKTRONIKAI, a KÉMIAI, a BIOLÓGIAI, a PSZICHOLÓGIAI, a PIACGAZDASÁGI, a TÁRSADALMI, stb, negatív visszacsatolások esetében, hanem a bennük lévő ELVI AZONOSSÁG érdekel minket (ami a matematikai modell azonosságában is megnyilvánul). A negatív visszacsatolás lényege szempontjából MINDEGY, hogy melyik tudományág területén alkalmazod a negatív visszacsatolásra érvényes ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEKET.
Az előbbieknek megfelelően az evolúciós mechanizmus működését NAGY HIBA azzal a szemlélettel elintézni, hogy "bármi evolúció, aminek valamilyen változástörténete van", vagy ellenkezőleg, "csak a fajok evolúciója evolúció, mert Darwin csak arról írt". Ennél itt sokkal többről, és sokkal konkrétabb dologról van szó. Elvi szinten az evolúciós mechanizmus a következő működési egységet jelenti:
1.) Van egy önmaga replikációjára képes rendszer. (Ennek tudományági részletei NEM érdekesek.)
2.) A replikáció nem feltétlenül tökéletes, de a tökéletlen replikánsok is képes lehetnek a replikációra. (Ez a mutáció, a tudományági részletei NEM érdekesek.)
3.) A replikánsok egymással valamilyen téren versenyeznek, a tulajdonságaik függvényében egyesek nagyobb valószínűséggel megsemmisülhetnek, mielőtt újra replikálódhattak volna. (Ez a szelekciós fázis, a tudományági részletei NEM érdekesek.)
Az előbbi három alapfunkció együtt, egy rendszerben jelentik az evolúciós működési mechanizmust. Az ebből levont következtetések érvényesek MINDEGYIK evolúciós folyamatra, függetlenül a tudományági specialitásoktól. A tudományági specialitások természetesen színezhetik a kérdést, de közben tudnunk kell, hogy mi az, ami az evolúciós működési mechanizmus általános törvényszerűségeiből fakadt, és mi az ami nem , vagyis csak valamilyen extra tudományági specialitás.
Ha valaki élőlények után kutatva eleve csak "molekuláris alapú" életre gondol (szén, szilícium, vagy bármi egyéb), az már TÚLSPECIALIZÁLTA a gondolkodását. Ugyanúgy, mintha mondjuk az "ERŐSÍTÉS" jelenségét akarnánk megragadni, de közben eleve csak a közönséges tranzisztorokban fellépő erősítésre tekintenék, nem észrevéve azt, hogy az erősítés jelensége (a negatív és pozitív visszacsatolásokhoz hasonlóan) sokkalta szélesebb skálán jelenik meg (lásd a negatív visszacsatolásnál felhozott példákat).
Amikor az élet meghatározásán gondolkodunk, nem szabad olyan korlátoltnak lennünk, hogy olyan ostoba definíciókkal kísérletezzünk, amelyek felsorolják a FÖLDI ÉLŐLÉNYEK minden lényegtelen tulajdonságát. A lényeget és csakis a lényeget kell megragadnunk.
" mit varunk el egy elo rendszertol, es ehhez mindenkeppen kellenek makromolekulak amelyeket kovalens kotes tart ossze. "
Ez egy nagyszerű példa a ROSSZ követelményre (kritériumra?),ugyanis a LÉNYEGI FUNKCIÓ helyett egy esetleges megvalósulási formát helyez a centrumba, sőt, egyenesen abszolutizál.
Megjegyzem, ha ilyen alapon gondolkodnák mondjuk az "erősítésről" és a "visszacsatolásokról", érthetetlen volna, hogy pl. egy szilárdtest elektronikai eszköz hogyan lehet képes ilyesmikre (akár sok milliárdnyi tranzisztoirral), amikor nincsenek is benne elkülönült molekulák. (Na persze aligha lehet véletlen, hogy a számítógépeket annak ellenére sem vegyészek alkották meg, hogy az félvezető gyártástechnológiában BAROMIRA SOK KÉMIA van - érdemes is megtanulni.)