DcsabaS#15
Idős emberek agyát vizsgálva igen jellemző az agyállomány jelentős csökkenése, amely kiterjed a szürke állományra (sejtek) és a fehér állományra is, és 10%-ot is bőven meghaladó lehet (bár ilyenkor már az illető jellemzően demens volt a halála előtt).
Ha ezt a csökkenést 10 évre vetíted, akkor ez évi 1%, ha a 30 éves kor utáni periódusra, akkor meg kb. 0.2%, de ez a becslés figyelmen kívül hagyja a pótlást, vagyis azt, hogy az észlelt csökkenés az az elpusztulásnak és a pótlásnak a mérlegéből fakad.
Azt is tudjuk, hogy az agy méretének a csökkenése főleg idősebb korban válik jellemzővé (> 60-70), és éppen akkor, amikor valamiért leáll, vagy akadályozva van a pótlási mechanizmus. Ez pedig arra utal, hogy a normál felnőtt korban (20-60) nem azért állandó (nagyjából) az agy mérete, mert akkor ne pusztulnának el benne idegsejtek, hanem mert nagyjából egyensúlyban van a pótlási mechanizmussal.
A hippokampuszban amúgy ős-idegsejtek keletkeznek, amelyek még amőbaszerűen mozognak és osztódni is képesek, ezért az agykéregbe ennek a számnak a TÖBBSZÖRÖSE fog megérkezni. (Még továbbá, elszórtan más ilyen helyek is vannak az agyban, ahol van lokális ős-idegsejt szaporodás.)
A végső mérlegről tudjuk, hogy a felnőtt életünk zömében az eredő sejtszám nagyjából állandó, tehát az ős-idegsejtektől származó, és az agykéregbe újonnan beépülő idegsejtek mennyisége kb. azonos kell legyen az elpusztult idegsejtek számával.
Amikor mi magunk használunk különféle őssejt terápiákat, mi is vastagon kihasználjuk, hogy ezek a sejtek még szaporodnak, sőt, pontosan a szaporodásuk során és révén veszik fel a végső funkciójukat!
Sőt! Még a "vakcina" kategóriájú védőoltásoknál is kihasználjuk ezt a hatást, ugyanis ilyenkor ÉLŐ, SZAPORODÓKÉPES VÍRUSSAL oltunk (csak éppen előzőleg lerontottuk a vírus hatékonyságát, vagy eleve egy kevésbé veszélyes, de hasonló vírussal oltottunk), és ezért az oltó anyagnak nem kell nagy mennyiségben tartalmaznia a "hatóanyagot".
Az őssejt terápiákról már említettem, hogy egy egyelőre meg nem oldott probléma, hogy megnövekszik a rákos megbetegedések valószínűsége, ugyanis az őssejtek szaporodnak, ugyanakkor azok a természetes mechanizmusok amelyek az egyedfejlődési sejtdifferenciálódás idejében még leállították a megfelelő pillanatban, már nem nagyon működnek.
Emlékképek:
- Ha nem idézed fel az emlékképet, akkor idővel teljesen felidézhetetlenné válik. Hogy meddig marad felidézhetővé, az azon múlik, hogy az emléket őrző agykérgi oszlopok milyen erősen tárolták, és ezért mennyi idegsejt elpusztulását, illetve kicserélődését képesek túlélni felidézés nélkül.
- Ha felidézed, akkor ezzel az érintett oszlopok automatikusan újra fogják tanulják az adott emléket, éspedig abban a formában, ahogyan sikerült felidézned. Ezért ha valaki hibásan idéz fel egy emléket, azután már a hibás formára fog emlékezni, és így válik kiemelten fontossá az, hogy a számunkra fontos emlékeket még addig idézzük fel újra, amíg még képesek vagyunk rájuk jól emlékezni. Innen tudható, hogy az emlékképek NEM-felidézése nagyon-nagyon ROSSZ stratégia, hiszen minél távolabbi (és korábban nem felidézett) dolgokra próbálsz meg visszaemlékezni, annál valószínűbb, hogy hibásan teszed. Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.10.16. 23:35:22