DcsabaS#11
Ebola: nyilván temérdek sok vírust is ki fogunk fejleszteni - ez egyszerűen elkerülhetetlen.
Agyi sérülések:
A korábbi hiedelmekkel szemben az NEM igaz, hogy az agynak ne léteznének regenerációs mechanizmusai, csak éppen a speciális funkciójából és felépítéséből fakadóan másképp, bonyolultabban zajlik, mint szervezetünk sok egyéb szervénél. Ugye a regeneráció alapvetően SEJTOSZTÓDÁS révén zajlik, ám az idegsejteknél minden tanult információ a DENDRIT-fán és az AXON elágazási rendszerén múlik. Ezért tehát NEM ENGEDHETŐ MEG, hogy a sérülés környéki idegsejtek osztódjanak, mert az osztódás miatt elveszítenék a korábbi struktúrájukat, és ezért MINDEN TÁROLT TUDÁSUKAT, ezért az ilyen regeneráció több kárt okozna, mint maga a sérülés!
Ezért az evolúció a következő furmányos módszer fejlesztette ki az idők folyamán: vannak olyan részei az agynak, ahol nincs szükség tartós emlékezésre, tipikusan az ún. rövidtávú memória helyei, mint pl. a hippokampusz, ahol felnőtt korban is megmarad az (ős)idegsejtek osztódó képessége, pont azért, mert ott hosszabb távú memóriára úgy sincs szükség!
Aztán erről a helyről lassacskán a még kialakulatlan, amőba-szerű (és mozgású) ős idegsejtek fokozatosan elmászkálnak az agykéreg megfelelő részeibe. (Embrionális korban is ez a mechanizmus, csak éppen több nagyságrenddel gyorsabban.) Na most az agy képes valamennyire szabályozni, hogy elsősorban mely agyterületek felé haladjon az ős-idegsejtek diffúziója, az egyik trükkje pl. az, hogy jól járható csatornákat alakít ki az agyban, ami persze az útba eső agyszövet részleges elpusztításával jár, (Valamit valamiért.) Az aktívabb agyi területek felé is erősebb a diffúzió. Na most amikor az új sejtek megérkeznek a célterületre, ott beépülnek a helyben található idegi struktúrákba, és elkezdik áttanulni a dolgokat a helybeliektől. Fontos, hogy igazából az agy működési egységei az ún. agykérgi oszlopok, amelyek átlag 30-50 ezer idegsejtből állnak, és összességében úgy viselkednek, mint egy-egy db hatalmas idegsejt. Az agyi regeneráció ezen nagyobb struktúrák működésének a helyreállítását célozza, NEM az egyes idegsejtekét. Az oszlopok el tudják veszíteni a neuronjaik mintegy 5-10%-át, miközben a működésük még megtartott. Ha ennéltöbb idegsejt hiányzik, akkor már nem.
Na most az előbbi regenerációs mechanizmus kb. 1%-nyi elpusztult idegsejtet tud pótolni ÉVENTE, ami történetesen UGYANANNYI, mint amennyi az évente átlagosan elpusztuló idegsejtek mennyisége. A felnőtt kor során e két folyamat dinamikus egyensúlyban van. Ha viszont valakinél leáll a regenerációs mechanizmus, pl. abbamarad a hippokampuszban az ős-idegsejtek szaporodása, akkor annak elsőként szinte azonnal leromlik a rövidtávú memóriája és a térbeli tájékozódása (amihez kellenének az új idegsejtek), és a kompenzáció hiánya miatt elkezd az agya évi kb. 1%-kal töpörödni. Egy idő után az agy elkezdi észlelni a bajt, és hogy elősegítse az ős-idegsejteknek az agykéregbe jutását, újabb és újabb csatornákat mar ki a hippokampusz és az agykéreg között, ami persze nem lehet eredményes, mert hiszen a baj az, hogy már a hippokampuszban sem termelődnek ős-idegsejtek, ellenben arra "jó" lesz, hogy mostmár expressz sebességgel fog pusztulni az agy, mert hiszen már az egyik regenerációs részfolyamat is pusztítja! (Idős kori demencia.)
Ha átgondolod ezt a dolgot, akkor érthetővé válik, hogy a pusztulás nagyságától függően akár évtizedekre is rúghat az idegrendszer gyógyulása, feltéve, hogy minden a normális mederben halad. Felgyorsítani pedig leginkább úgy lehetne, ha fel tudnánk gyorsítani (ill. újra tudnánk aktiválni) a hippokampuszban az ős-idegsejtek szaporodását. Ez NEM tűnik elvileg megoldhatatlan feladatnak.