Cyberdog#44
jól mondod... Mars feleakkora átmérőjű, mint a Föld, ezért felszíne negyede, a tömege kb. nyolcada a Földének. A földi gravitáció a Marshoz viszonyítva háromszor nagyobb. A marsi gravitáció, a földi gravitáció 38%-a...
A Kisbolygóöv teljes becsült tömege 4%-a a Holdénak vagy 22%-a Plútóénak. A kuiper öv teljes tömege viszont 100x-sa a Kisbolygóövnek. Viszont a Föld tömegének, 1/25 - 1/10 közötti tartományába esik. Viszont a naprendszer fejlődésének modelljei azt mutatják, hogy Kuiper-öv a naprendszer korai szakaszában a Föld tömegének 30x-sa volt. Azaz az idők folyamán elvesztette tömegének csaknem 99%.
Az Oort-felhő több millió objektumot tartalmazhat és sok közölük nagy objektum. amik minimum 1 - maximum 20 km átmérőjű objektumok. A külső Oort-felhőben található összes üstökös teljes tömege, a becslések szerint a Föld 5x-se lehet.
A belső Oort-felhő tömege nem ismert.
A teljes Oort-felhő feltételezhető tömege a Föld tömegének 5x és 380x-sa közötti tartományába eshet.
Egyéb érdekesség: Mint tudjuk a Föld egy holddal rendelkezik. De viszont rendelkezik még másik két kísérő kisbolygóval. Ezek az ú.n. Trójai csoport tagjai. Ezek az 3753 Cruithne és a 2010 TK7. A két kisbolygó a Földdel megosztva közös pályán keringenek a nap körül. A két trójai kisbolygó, a Theia (bolygó) és a Föld ütközésekor keletkezhetett, aminek a Hold megszületése is köszönhető. Lényegében a Hold jóval kisebb de idősebb testvérei lehetnek.
Visszatérve a korábbira, van annyi aszteroida (kisbolygó) és üstökös a naprendszerben, amivel jócskán meglehetne növelni egy bolygó tömegét.
Csak ha azt nézzük, hogy van olyan vízjég aszteroida és üstökös, ami ha föld körüli pályán széttörne, akkor szép gyűrűrendszert alkotna a Föld körül. De nem lenne benne köszönet, mivel a Föld tömegvonzásának köszönhetően a gyűrűt alkotó jég belépve a légkörbe, 400 évnyi esőzéshez vezethetne. 1,5-2 km-rel megemelve az óceánok szintjét.