#67
"Oke, a legfontosabb pontokon elbukott, de nezzuk maskeppen."
Erről beszéltem az elejétől, elbukott már ott , hogy egy végtelen rendszerben tökéletesen ILlogikus részecskékben gondolkodni.
Magyarul elbukott már több mint 2000 esztendeje.
Örülök, hogy végre eljutottál ennek a(z) (f)elismeréséig.
Kis lépés az embernek, de hosszú lépés a házmesternek.
"A fenysebesseg veges mivolta, ami fuggetlen a megfigyelo sebessegetol, es hogy akarmekkora energiaval gyorsitunk barmit, az nem tudja atlepni a fenysebesseget"
válasz :
a "fény" a hely ahol az alterek száma 4 alá zuhan,
a "sebesség" két altér találkozásánál mérhető különbség,
ezzel szemben amit relativitásnak nevezel az pedig nem más, mint hogy az alterek száma a téridő minden pontján π
A proton és a neutron altérrácsának összege : π
Altérrács elrendeződésük különböző, ami a különböző "töltést" adja.
Proton esetén : 1.1.1.x
Neutron esetén 4 darab idő altér, 0.78 körüli értékkel.
(Itt valami UUD és UDD-kről kvarkogtak de fogalmuk nincs a dolgok valódi működéséről)
Az elektron ezzel szemben 2 tér és két időből áll. (1.1.x.x)
4-(π-3) altérrács összeggel.
Mi itt csak π és a 4 közé eső dolgokat látjuk és még maximum a π és a 3 közé eső dolgokat tudjuk még ezen kívül mérni.
Minél nagyobb egy altérrács konfiguráció összege annál nagyobb a jelenség "sebessége" és a annál kisebb a "tömege".
A "fény"-"sebesség" tehát a mérhető legnagyobb sebesség , a mérhető legkisebb tömeggel , ahol az alterek száma 4 alá zuhan,
ahol pedig az alterek száma 3 felett csak egy kicsivel van, ott elképzelhetetlen tömeg uralkodik.
Ahol a "dimenzió" fogalma egy Hilbert-tér-hez hasonló elgondolás, egész szám esetén tér és lineáris, tört szám esetén idő és görbe.
#67
