A fenotípust (tulajdonságokat, ahogy neveztem) a gének határozzák meg. A gének különböző allélokat, tehát genotípusváltozatokat kódolnak. A különböző allélok kombinációi alakítják ki a különböző fenotípusokat. Egy kórokozóval szembeni ellenállóság is egy fenotípus.
Amennyiben erre a fenotípusra többé nincs szükség, és a fenotípust kialakító génekben egy vagy több új allélt kialakító mutáció jön létre, és ezek az új allélok által kialakított új tulajdonság hasznos, akkor ez az új fenotípus, ezek az új allélok ki fogják szorítani a régi allélokat, amelyek lehetővé tették a mára már szükségtelen kórokozóval szembeni rezisztenciát.
A kórokozókkal szembeni ellenállóságot nem úgy kell elképzelni, hogy van az xy kórokozóval szembeni ellenállóság génje, és ha kell, ha nem az ott van, max nem használja az élőlény.
Hanem a kórokozóval szembeni ellenállóságot pl. egy anyagcserefolyamatokban részt vevő alternatív molekula-fenotípus alakítja ki, amely változat nem káros az élőlényre, tehát el tudja látni az eredeti feladatát is, és lehetővé teszi a kórokozóval szembeni ellenállóságot is. Viszont, ha a kórokozóval szemben már nincs szükség erre az alternatív molekula-fenotípusra, akkor ez a fenotípus addig marad csak fent, amíg mutációk révén nem legózódik ki egy olyan molekulafenotípus, ami nem csak semleges, de hasznos is az éppen adott körülmények között. Vagy amíg ki nem hal a populáció összes olyan egyede valami ok folytán, ami ezt a molekulafenotípust hordozza.
A vírusokkal szembeni ellenállóságban inkább a szerzett immunitás játszik szerepet, ez egy kicsit más téma.
#20