kvp#10
Az idoablak kerdese igazabol tavolsagfuggo. Minel messzebb van a vizsgalt naprendszer, annal regebbi jeleket latunk, annal nagyobb korzetbol es annal gyengebben. Viszont amit keresnek az egy eros es jol elkulonitheto radios jel, ami direkt arra lett elkuldve, hogy uzenjenek vele. Ez egy nagyon specifikus dolog es 1001 mas modja lenne annak, hogy uzenjen valaki.
Mit erdemes akkor vizsgalni? A lathato tartomanyban az exobolygokat. Ha van ott barmifele bolygo meretu civilizacio, annak valamilyen lathato jelet erzekelnenk. Ehhez persze viszonylag nagy, elosztott, melyuri tavcsorendszer kellene, cserebe viszont tenylegesen latnank az exobolygok felszinet is. (tehat nem csak 1-1 pixelnyi fenyforrast lehetne azonositani es elemezni)
Egyebkent ha mar radios kommunikacio, akkor egy idealis csatornakihasznalasu spread sprektrum jel hogy nez ki kulso szemlelo szamara? Mint a hatterzaj, ugyanis a veteli kulcs nelkul az is. Az emberiseg jelenlegi radios kommunikacioja egyebkent egyre inkabb ebbe az iranyba megy el. Leginkabb azert, hogy maximalizaljuk a savszelesseget.
Szoval a yetiseknek van matematikai eselyuk talalni valamit, de nagyon kicsi es raadasul nem is olyan jelet keresnek ami valoszinubb hogy jon, hanem valamit amit konnyu azonositani. Es teszik mindezt ugy, hogy a tejutrendszerben a csillagkozi terben talalhato anyagoknak viszonylag nagy a csillapitasi tenyezoje a valodi vakumhoz kepest. Ez utobbi tovabb csokkenti terben es idoben a vizsgalhato teruletet.