• zetortraktor
    #2
    És tudod, hogy mi az érdekes? Hogy ez valamiért pár embert zavar. Hogy pár ember nem képes örülni mások örömének. Oké, én is nézek nagyokat, hogy mekkora a rajongás, hogy sokaknak minden idők legnagyobb filmélménye, vagy legvártabb filmje volt az Endgame, de eszembe nem jutna ezen kiakadni. Szerintem tök jó, hogy sokan ennyire imádják ezeket a filmeket, hogy ekkora élményben van sokaknak részük a (JAJAJAJAJ!) Disney-nek köszönhetően. 22 részes giga akármi? Nem semmi. (Lehet, hogy nem véletlen, hogy 22 részes sorozatévadok mennek a kereskedelmi tévécsatornákon odakint?)

    Ez van. Vannak savanyújóskák, akik nem tudnak mások örömének örülni. Nem mintha nekik nem lenne mit nézniük, soha nem volt annyi nem ipari cucc a filmes világban, mint ma, és akkora hozzáférés sem volt hozzájuk, mint manapság. De el kell fogadni, vannak, akik a saját életük helyett másokéval foglalkoznak.

    A legszánalmasabb a jelenségben, hogy egyesek mintha szégyent akarnának kelteni azokban, akik imádják a popcorn filmeket. Ez nagyon érdekes dolog. Érdekes, de persze szánalmas.

    Engem nem nagyon érdekel az endgame, cserébe megnézek minden nem természetfölötti mozis horrort, és bármikor beülök a McDonaldsba, ha úgy tartja a kedvem, nem muszáj mindig kézműves hamburgert ennem. Ha valaki szerint ez ciki, hajrá, nem fogom szégyellni. Azt sem szégyelltem, amikor elmentem a Costesbe, hogy mi ez a nagy felhajtás.