• Soundmaker
    #30
    1. Itt valószínűleg az a megoldás, hogy szemből nézve a Fekete lyuk előtt kevesebb az anyagfelhő mint a szélén látható részen.. Mivel relatív a látószög, ezért tök mindegy melyik irányból nézzük a fekete lyukra, az egyik oldalán valószínűleg sűrűbb anyag található ezért fénylik jobban. Ez egy szín-különbségre épülő kép... Ha optikai tartományban néznénk lehet magát a fekete lyukat sem látnánk a közelében lévő gerjesztett atom és anyagfelhők miatt. A képet úgy értelmezd hogy felőlünk nézve a bal alsó részen sűrűbb anyagtömörülés tart az eseményhorizont felé... (de az is elképzelhető, hogy a látott fényes terület nem is fekete lyuk közelében lévő anyag, hanem az objektum mögött látható csillagok vagy gázfelhők torzított téridő képe)... Azért nem kell pamacsot látnunk mert az eseményhorizontnak csak a szélét látjuk, illetve a felé tartó gerjesztett anyagot. szemből ez a hatás nem érzékelhető mert szemből nem érzékeled a téridő görbületét mivel a fekete lyuk maga nem ad információt erről, lévén semmi nem jut ki belőle.

    2. A relativitás elméletnek annyi köze van ehhez, hogy Einstein E=m*c2 egyenletének egy végletes pontja kimondja a fekete lyukak létezését. Ergo ha képletben az m értéke végtelen (a tömegé) akkor ugye végtelen energia kellene egy olyan sebesség eléréséhez ami elég a fekete lyukból való kijutáshoz.

    3. Nem lehet... Ez a módszer a nagyon távoli objektumok megfigyelésére lett kitalálva. Egy bazi nagy távcsővel próbálj meg a szomszédba átnézni... semmi kivehetőt nem fogsz látni. Ez a módszer maximum távoli exobolygó jelöltek megörökítéséhez lenne jó, de még ahhoz sem biztos mert egy exobolygónak nincs elegendő sugárzása amit felfoghatnánk... (vagy csak nagyon hosszú megfigyelési idő alatt ami ugye nem gazdaságos és túl sok adattal járna.. nem érné meg)