• TokraFan
    #29
    "Ez ugyanúgy egy másik halmaz, az hogy van másik halmaz nem cáfolata annak hogy léteik az első."

    Nem is cáfoltam, sőt, kiemeltem a gyerekekkel kapcsolatban, hogy ott valóban lehet hatása az orvostudomány ténykedésének erre. Azonban azt továbbra is vitatom, hogy -egyelőre- ennek mértéke érzékelhetően gyengítené az össz. emberi genom "minőségét"! Az orvostudomány jellemzően akkor lép a képbe a gyógyításokkal, amikor az emberek már túl vannak az utódnemzésen. A születést követő "szelekcióban" már jóval nagyobb szerepe van az orvostudománynak (mivel tizedannyi gyermek sem hal bele triviális betegségekbe mint korábban), de az sem feltétlen függ össze mondjuk a rák, vagy egyéb betegséget okozó gének halmozódásával, mert attól, hogy a gyerek nem hal bele mondjuk egy tüdőgyulladásba az orvostudománynak hála, még nem jelenti azt, hogy nem hordozza a rákbetegséget kiváltó hibás gént!

    "Ha lehetőséged lenne arra hogy az utód a párod nem hibás génjét kapja vagy a te hibásadat akkor ezt választanád vagy azt hogy tovább örökíted a hibás gént és a fiad szintén sanszos hogy rákos lesz 41 évesen?"

    Ez egy másik téma, nem igazán van köze ahhoz, amire én ezt eredetileg írtam (az orvostudomány okozati összefüggése a betegségeket okozó gének halmozására).
    Természetesen, ha a génekről megszerzett tudásunk már olyan stabil lenne, hogy különösebb kockázat nélkül eltávolíthatók lennének, és általuk bizonyos betegségek rizikófaktora csökkenthető, akkor lehet, hogy élnék a lehetőséggel! Jelenleg viszont nem gondolom, hogy ez a tudás van annyira kiterjedt és pontos, hogy ezt meg merném lépni. Ilyen típusú beavatkozások sokaságára, majd az így születettek élethosszig tartó követésére és elemzésére van szükség ahhoz, hogy a későbbi hatásokat pontosan fel lehessen térképezni és meg lehessen ismerni. Az orvostudomány statisztikai bizonyításokon alapul, tehát pontatlan. Sok idő és meglehetősen nagy minta kell ahhoz, hogy az eljárást a biztonságos napi rutin részévé lehessen tenni.

    "Csakhogy az már másik hiba, pl. 50 százalékról <0.0001%-ra csökkenthető a betegség valószínűsége"

    Legtöbb betegségnél sok összetevős a kialakulás oka. Ráadásul a legtöbb esetben maximum elképzelések vannak, konkrét bizonyíték igen kevés. A rák pl. kialakulhat vegyszerektől, környezeti hatásoktól, napsütéstől, sugárzástól, élelmiszerektől, és hibás génektől is. Ráadásul ráktípusonként is eltérnek az okok. Tehát nehezen képzelhető el, hogy egyetlen gén kikapása azonnal közel 100%-ra redukálja le a kialakulás esélyét, mert a fent említett számos más lehetséges kiváltó okot ezzel még nem szüntettük meg! De abban egyetértünk, hogy a bizonyítottan igen nagy százalékban csak a gén hibájára visszavezethető betegségeknél ez egy jó megelőzési mód lehet. Úgy olvastam viszont, hogy az ilyen betegségek meglehetősen ritkák, nem azokról van szó, melyek egyébként az emberi fajt jelenleg nagymértékben tizedelik...
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2019.04.01. 11:59:45