#38
Ezerszer beszúrt diagram a Vosztok-jégmintákból. Az eljegesedési és melegebb időszakok egymást követő ciklusairól.
Egyrészt a CO2 nővekedés több száz éves laggal követi a melegedést. Másrészt ami a harmadik diagramot illeti roppant érdekes összefüggést láthatunk. A leghidegebb időszakok és a légköri aeroszolok, por mennyisége kéz a kézben jár. Vagy is ha nem a CO2-re koncentrálnánk feltűnne, hogy az eljegesedésnél valszeg fontos visszacsatolási tényező a légköri por szintjének nagyságrenddekkel történő emelkedése. Minnél tübb por van a levegőben annál kevesebb napfény éri a felszínt, minnél kevesebb a napfény annál alacsonyabb szintű a növényi élet, minnél kevesebb növény van, annál kevesebb a párologtatás (transpiráció), annál szárazabb az éghajlat, annál kevesebb növény lesz és minnél kevesebb növény lesz a talaj annál inkább erodálodik, annál több por kerül a levegőbe. A növények albedója is kisebb mint általában a csupasz talajé, vagy is a hőmérséklet csökken, nulla fok alatt pedig a hó megmarad, aminek még magasabb az albedója még több fényt ver vissza és még hidegebb lesz. És ost jön képbe a CO2. Minnél alacsonyabb a hőmérséklet annál több CO2-t kötnek meg az óceánok. Minnél alacsonyabb a CO2 szint,a nnál satnyábbak a növények. 170 ppm körül gyak lehetetlen lenne már mezőgazdasági termelést folytatni. Az eljegesedés végén pedig ennyire leesik. Szal xar dolog a globális felmelegedés de +10 +14 fokos átlaghőmérséklet növekedésben még vígan elélünk. -4-nél viszont, ha beköszönt az eljegesedés a technikai civilizációnk megszűnik!
Valszeg valami ilyesmi összefüggések a felelősek a az eljegesedési és melegebb időszakok váltakozásáért. Ebben a folyamatban a CO2 gyak szinte csak egy marker, max bizonyos folyamatoknál egyfajta trigger, annak hatása a növényi élet aktivitásán keresztül nyilvánul meg inkább és nem a CO2 fizikai hatásán keresztül. Csak mert a légkörben a legjelentősebb üvegház gáz az nem CO2, nem a metán, nem az ember által kibocsájtott akármi, hanem a vízgőz. Annak körforgását pedig a növények jelentősen befolyásolják. Szárazföldek felett a legfontosabb tényező, globálisan nagyságrendileg a lékörbe jutó víz 1/10-ért felelősek nagyságrendileg.
#38
