Valamit nagyon félreértettél. A technikai bravúrt nem vitattam, ellenben megint egyfajta technófétis érzelmeit mutatja válaszod, némi személyeskedéssel. Bár ez itt megszokott - úgy tűnik.
Örülök, ha rájöttél, hogy Tudomány-hírek miről szól az Sg-n. Nem politikáról, és nem a náci eszmékről.
:Ilyen szondát valószínűleg pl. Franciaország azért nem csinál, mert nekik nem éri meg a K+F jövedéke,
Franciaország az ESA (alapító)tagja, nagyon nagy űripari potenciállal, azaz megéri nekik a jövedéke, és masszívan csinálják. Megint amiről nem tudsz, az nem létezik effektus...
ellnben egy kis országnak presztízs. Izrael államnak gyakran kívülről jönnek az erőforrások, akár a tudományosak is.
Ellenben ez a Lunar X-prizre készült. A Google Lunar X Prize, rövidítve GLXP, avagy Hold 2.0, egy verseny az X Prize Alapítvány szervezésében és a Google szponzorálásával, melyet a Wired Nextfest rendezvényen jelentettek be 2007. szeptember 13-án. A Google Lunar X Prize célja hasonló, mint az Ansari X Prize: új generációs magánberuházásoknak ad inspirációt annak reményében, hogy költséghatékonyabb technológiák fejlődnek ki és az űrkutatás jelenleg magától értetődőnek tartott korlátait leküzdik.
A Kheopsz-piramist lemásolni (ami nagyobb kihívás, mint az aktuális Hold-küldetés) is hatalmas technikai bravúr lenne, mégsem teszi egyik ország sem, mert megítélésük szerint nem éri meg.
Az űripar viszont megéri, és ismételem Franciaországba van, sőt Magyarországnak is, jelenleg több több mint 30 űripari vállat van kis hazánknak, és további 30 akinek részben ez a tevékenysége. Az, hogy mi nagyobb technikai kihívás elégé szubjektív, és nem attól lesz valami technikai bravúr, hogy szerinted a Kheopsz piramist ki tudja lemásolni. És végül, ez a helyi K+F nek technikai bravúr, helyileg. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.05. 17:55:31