• HyBrIDNyLA
    #4
    Én az üzemeltetést képviselem. Vannak emberek, akik nem éppen ütik meg a mércét és - talán - olyan korosztály tagjai, h kiforrottak, a fejük megkeményedett, nem igazán nyitottak a tanulásra, el-elvegetálnak. Hoznak egy szintet, de fejlődni maguktól biztosan nem fognak. Ha picit kopottabb a billentyűzet és nem tud vakon írni, akkor nem azon gondolkodik, h fejlessze magát, hanem neki kell egy új billentyűzet, amit bármikor, bármilyen fényviszonyok mellett jól láthat. Esze ágában sincs a fejlődés útjára lépni. Az más kérdés, hogy másik 10 kolléga simán dolgozik azon a billentyűzeten, ami neki nem jó (Lenovo Preferred Pro). Persze, az üzemeltetésnek minden munkakörülményt meg kell teremtenie, hogy kiszolgálja a munkavállalókat, de én úgy gondolom, h van egy szint, amit a munkavállalónak kötelező megütnie, különben nem lesz hatékony. Én a kötelező oktatásban látom a megoldást, ahol különböző tréningeken kellene részt vennie a gyengébb képességűeknek, hogy fejlődjenek. Mint az általános iskolában, a korrepetálás. Ha neki ez teher, akkor nincs itt a helye. Sajnos minden rendszer annyira gyenge, amennyire a leggyengébb láncszeme. Pl. minek vegyek ki egy jó és használható minőségi Lenovo billentyűzetet és selejtezzek le, ha egyszer az használható. Minek dobjam a kukába, ha 10 emberből 1-nek az nem jó. Egyes kollégák már héttérvilágításos billentyűzetet szeretnének maguknak, mert azt jól látják, mondják ők, de az más kérdés, h a fejük feletti 4000K-s LED mélysugárzó úgy szétvilágítja az asztalukat, hogy abból a háttérvilágításból egy fikarcnyit sem látnának. Én azt látom, hogy egy jó effektív követelményt kell húzni és aki sajnos ez alá esik, azzal foglalkozni kell, tanítani, oktatni, időt/energiát fordítani, azt vagy feljönnek, vagy nem, de az alap színvonalat/követelményrendszert soha nem szabad a gyengébb képességűekhez igazítani.