• bundasjezus
    #12
    Régen pontosan megvolt az ára egy zeneszámnak. Ha zenét akartál, meg kellett venned CD-n vagy kazettán. Volt akkoriban is CD meg kazetta másolgatás, de a törvény jobban utána tudott nyúlni a tolvajoknak. Ma az internet korában két kattintás elég és már le is töltheted bármelyik torrentoldalról a kedvenc számodat. Az egyszeri felhasználónak ez tök jó, mert ingyen van a zene, szerencsétlen előadó meg egy fillért se lát belőle. Képzeld el, hogy írsz egy regényt/szoftvert/forgatókönyvet, dolgoztál rajta egy évig, aztán valaki egy kattintással letölti és nem fizet cserébe. Vagy autógyártó vagy és amint legurul a gyártósorról az autó, már el is lopja valaki. Vagy pék vagy és amint kiteszed a frissen sült kenyeret a polcra, már el is lopja valaki. Ez ugyanaz. A zene szellemi tulajdon. Ugyanolyan emberi teljesítmény áll mögötte, mint bármi más mögött. Ha élvezni akarod, fizess érte. Ugyanez vonatkozik a filmekre is.

    Sajnos a jog és a zeneipar/filmipar balf*szkodása és tetű lassúsága is kellett ahhoz, hogy a zenészek, előadók így ráfaragjanak. Ettől függetlenül a lopás az lopás marad, akkor is, ha jelenleg nem nagyon akar senki sem fizetni a zenéért.