Caro#15
Akkor én vitatkozok, és te vitatkozol a tudományal :)
Persze, középiskolában így tanítják, de azért ennél bonyolutabb a dolog. Mi ugyanis csak mérni tudunk, de egy állandót sem önmagában, hanem csak egymáshoz képest, és csak itt a mi kis földi laborjainkban.
Mivel az állandóink mérésen alapulnak, a mérést pedig mindig terheli hiba, ezért nem jelenthetjük ki hogy valóban állandóak, csak azt, hogy hibahatáron belül változhattak a mérések kezdete óta. Ami meg nem volt olyan régen (az univerzum életkorához viszonyítva).
Ez igenis létező tudományos (!) hipotézis, hogy egyes "állandók" értéke változik idővel. Lenne is pár probléma, amit meg tudna oldani (pl. infláció), másokat meg okozna.
A másik, hogy mindig egymáshoz képest mérünk dolgokat. Az elektron töltését nem tudjuk megmérni, mert nincs egy olyan eszközünk, amibe belerakunk X elektront, és Coulombban megadja a töltését. Tudunk mérni elektron töltés/tömeg arányt például. De ott is távolsághoz hasonlítunk.
Fénysebességnél is távolságot hasonlítunk idővel, és bízunk benne hogy sem a stopperünk, sem a méterrúdunk nem változik időben. Most ne zavarjon, hogy az SI-ben kikötötték a kettő arányát. Persze, így a méter mindig származtatható, amíg a Cs133 frekvenciája ÉS a fénysebesség állandó VAGY egyszerre és arányosan változik. Addig a méter egyforma. Ha a kettő valamiért nem egyformán változna, akkor viszont gond van. Az SI méter akkor is méter, csak nem annyi, mint korábban.
Van viszont tényleg dimenziótlan állandónk is, pl. a finomszerkezeti állandó. Ezek változását lehet a legkönnyebben kimutatni, és itt jelentek is meg tudományos cikkek a témában.