asgh#11
A szerző eldönthette volna, hogy hardcore rajgóként véleménycikket (akkor vállalja fel névvel) vagy filmkritikát akar-e írni.
Ha filmkritikát, akkor a filmet mint önálló alkotást és nem mint életrajzi lexikont kellett volna elemeznie.
Minden film számára csak inspirációs alapanyag lehet a kiinduló sztori, akár fikcióról, akár megtörtént eseményekről van szó. Ha a film történetvezetése ellentétbe kerül a valós eseményekkel, akkor bezony a történetvezetésé a prioritás. Mert így lesz a film működőképes.
Elég csak Dany Boyle "Steve Jobs" filmjére gondolni: egy baromi jó film, aminek felvállaltan kevés köze van a tényszerű valósághoz. És ettől működik. Dany Boyle talált egy érdekes, megosztó karaktert és az őt övező legendákat, pletykákat, sajtóhíreket stb. inspirációs alapnak használva elmesélte a _saját_ történetét.
A Bohém Rapszódia alkotói ugyanezt csinálták: adott egy remek karakter izgalmas, extrém életúttal és a valóságdarabkákból gyúrtak egy jól működő sztorit.
A kritikusnak pedig az lett volna a dolga, hogy erről a történetről beszéljen és nem arról, amit keményvonalas Queen rajongóként ismerni vél.