Szuperkondenzatorok mar most is vannak. Raadasul minel tovabb fejlesztjuk az aksi technologiat, annal kozelebb kerul az elektrolitos kondenzatorok mukodesehez. Alapvetoen a kemiai kotes alapu energiatarolas (aksik) es a szabad elektronos energiatarolas (kondik) versenyeznek egymassal. Az utobbinak jobb az elmeleti energiasurusege mert kevesebb a hordozo atom, viszont a sok szigetelo miatt megis a kemiai aksik a jobb energia/tomeg aranyuak. Raadasul minel hatekonyabban tarolja egy aksi vagy kondi az energiat, annal gyorsabban akar az kisulni es az egyensuly visszaallni, tehat a nagy energiasuruseg melle meg ott van a nagy onkisules problemaja, amikor az aksi/kondi idovel magatol merul le. Meg eleg sok fejlesztesi lehetoseg van a teruletben, de johet helyette egy uj technologia is (pl. mikrofuzio, oda-vissza iranyu uzemanyagcellas aksi vagy barmi mas)