Sziklamester#22
Szerintem a legegyszerűbb megoldás most az, hogy erdősítenek és több növényzettel rendelkező területet hoznak létre, mert a növények képesek megkötni a szén dioxidot. Ez mondjuk azt jelentené, hogy sok sivatagos és félsivatagos területet pl el kellene kezdeni erdősíteni, eleve problémát okoz az elsivatagosodás, lásd spanyoloknál és az alföldön, ezekre jó megoldás lenne, ha erdősítenék egy bizonyos részét, de ehhez kellenek mesterséges tavak és folyók.
A Szahara részleges erdősítése járható út lenne, de nem szabad teljesen kizöldíteni, mivel az ottani homok Dél-Amerikába termékeny ásványokban gazdag anyagot szállít a szél útján és az pozitív hatással van az őserdő fenntartására.
A másik, hogy oda mesterségesen kellene folyókat létrehozni, hogy kialakuljon egy termékeny területsáv, ami nem lehetetlen megoldás, csak költséges és per pillanat európán és az USA-n kívül nem sok állam tudja kivitelezni, nem a csóró Afrikai fogja beletenni a pénzét ebbe.
Kínában már elkezdték a góbi sivatagot erdősíteni és a szárazabb területeket is kizöldíteni - termékenyebbé tenni, mivel nekik is égető probléma a sivatagosodás és az élelem termelés.
Ez a megoldás meg érdekes lenne, csak költséges a magnézium előállítása, ahogy azt az előttem hozzászólók már mondták is.
Én Afrika erdősítésében látok potenciált, mert ott rengeteg a terület, ami az idő alakulásával átment sztyeppébe és elsivatagosodott, de az egyenlítő mentén ott is van trópusi erdő sáv, de legalább a többi részén is lehetne valamennyi komolyabb növényzet. A kérdés itt inkább az, hogy az erdősítéssel mely fajok élőhelyét veszélyeztetnénk és mely fajok életét tudnánk megkönnyíteni, vagy vissza adni az élettérből valamennyit. Pl Izlandon az erdősítésnek már meg is van az a pozitív hatása, hogy a telek enyhébbek lettek és szebben is mutat a környezet, meg az élővilág számára is jó hatással van.