• kvp
    #8
    "A 200-as IQ-val rendelkező fejlesztő mérnök urak erre nem gondoltak?"

    Gondolnak. Minden rendszernel letezik egy ar/ertek gorbe, azaz mennyi penzt erdemes a biztonsagra kolteni. Ez alapjan nem a mernokok, hanem a cegvezetok dontenek arrol, hogy mennyire legyen biztonsagos az adott termek. A lista legaljan ott vannak a jelszo nelkuli halozatra kotott otthoni automatizalasi kutyuk, mig a legtetejen a sajat dedikalt muholddal rendelkezo taviranyitasu jarmuvek amik fizikailag nem kepesek masfajta halozatokkal kommunikalni. Az utobbiakat meg az amerikai hadsereg sem nagyon hasznalja, mert nagyon rossz az ar/ertek aranyuk.

    Szoval a mernokok tudnanak biztonsagosabb rendszereket kesziteni, de ezert senki nem fogja megfizetni oket, sot ha terveznek is egy ilyet, azt az eletben nem hagyna gyartasba kerulni a vezetes, mert tul draga lenne. Nem veletlen, hogy sok nyugati cegnel fellazadnak a mernokok a katonai robotok miatt, mert latjak, hogy ha olcson terveznek szemetet, akkor az vissza fog utni.

    A gyakorlatban meg megfizetheto szinten egyebkent a titkositott adatkapcsolat a nyero, mindez ketoldali digitalis alairas ellenorzessel, azaz kriptografiailag vedett a kommunikacios csatornaval. Ezt ki kell egesziteni kriptografiailag vedett hardverrel es maris van egy biztonsagos rendszer, amit gyakorlatilag csak fizikai behatassal lehet feltorni. (a chipek mechanikus megfurasaval es a tranzisztorok atkotesevel, mindezt elektronmikroszkop alatt) A felhasznalt titkosito algoritmusok persze nem azok amin az alap https megy, mert ezek mar nagyon elavultak a modern megoldasokhoz (pl. ECC) kepest. Jo pelda a kriptopenzek altal hasznalt technologia, ott ha fel lehetne torni egyszeruen a kulcsokat mar reg feltortek volna azokat.

    ps: Persze ez mar megint majdnem katonai szint, civil felhasznalasnal a cegek valoszinuleg inkabb fizetnek a karok utan, mint hogy biztonsagos termekeket gyartsanak. Ezt mar megjatszotta egy amerikai autogyarto is a multban, amikor kiszamoltak, hogy olcsobb kifizetni a halottak utan a karteritest, mint visszahivni a hibas autokat. (abban hibaztak, hogy ennek nyoma volt papiron es vegul lebuktak) Most a rotoboknal ugyenez tortenik, egyelore meg olcsobb a cegeknek fizetni a karokat mint rendesen megcsinalni oket.