#139
"Az űr a te elképzelésed szerint úgy hat rájuk hogy mára már nem létezhetnek csak vaspor formájában. Az hogy léteznek önmagában ellentmond az elméletednek."
Nem feltétlenül így van.
A nem fémes meteoritok viszonylag fiatalok, a fémesek idősebbek, de azok is pár 100 millió évesek. Értelem szerűen egy kicsi meteor akár el is tünhet egy nagyobb csak átalakul, kopik, erodálódik az idők során. Mert a gravitáció, az elektrosztikus, vagy más másodlagos erők összetartják, még por alakban is. A felkeresett üstöskösök, aszteroidák jelentős mennyiségű port tartalmaznak. Hogy ennek mi a története azt nem tudjuk. De nekem úgy tűnik, hogy nem csak olyan folyamat van, hogy a por összeáll nagyobb testekké, hanem hogy a nagyobb testek is felaprózódhatnak, elporladnak.
"...ha azt mondod hogy emögé tettél valami koherens koncepciót az nincs így."
Nyilván nincs ilyen, hiszen az emberi civilizáció végével, meg azzal, hogy mi történik a maradványokkal kb a fórumokon kívül szinte senki nem foglalkozik. Tudományosan biztos nem. Mondjuk van egy tök szép könyvem, hogy milyen lesz az élővilág az ember eltűnése után, de ez sem igazán tudományos, bár abból indul ki, hogy melyek azok az emlősök, amelyek az emeber okozta fajpusztulást valszeg túlélik.
"Megértettem volna ha elmondod hogy 1cm3 vas hány atomot tartalmaz, ezt hány darab proton találja el, milyen energiával, mennyi akad el bennük és keletkezik hidrogén, mennyi hidrogén porlaszt szét egy ekkora vasdarabot. "
Aluminim fólia akkor nem jó? Csak mert arró volt gyakorlati kísérlet, meg az eredményeket összefoglaló táblázat, fluxussal, besugárzási idővel, átlagos roncsolási mérettel!
"A kozmológiai összefüggések pedig relevánsak, az hogy mennyi vas meteor honnan is került a naprendszerünkbe és ez milyen proton sugárzással mennyi hidrogént állít elő olyan hatások amik az alapkérdés megválaszolásának sarokkövei. Ez a mindent relatíve intenzíven szétbomlasztó sugárzás pedig kifejezetten nem korrelál vele."
OK, mi az alapkérdés?
Különböző anyagokkal máshogy lép kölcsönhatásba a protonsugárzás, a vasnál most emlékeim szerint nem okoz rendszámváltozást általában, legalább is más atomokhoz, elemekhez képest kevésbé transzmutálódik (nyilván, mert magerők szempontjából a legstabilabb elem).
Az, hogy mennyi volt a vas abban a felhőben, amiből a Naprendszer is kialakult egy nagy ?. Hogy változnak, vagy hogy változnak az elemek arányai egy már kialakult rendszerben megint csak egy ?. Miért fontos ez neked, csakmert nem fogsz rá talán még becsült adatot sem találni, elemekre lebontva. A bolygók, üstökösök, meteoritok, összetételéből próbáljuk ezt kitalálni, de mivel nem ismerjük a majdani végállapot sem, meg a kezdetit sem, ezért egyetlen, a mai állapotot tükröző értékből nem tudsz folyamatra, változásra, vagy annak hiányára következtetni. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.22. 11:11:12
#139