• NEXUS6
    #101
    "Én alapvetően azt kérdőjeleztem meg hogy hogy kihalási eseményhez vezetett-e a kitörés. A mai álláspontok szerint nem."
    Bocsesz, vagy 2X-3X rákérdeztem, hogy a genetikai kutatások során feltárt bottlenecket kérdőjelezted-e meg és eddig azt bizonygattad, hogy igen. Ehhez képest akkor finomodott az álláspontod? ;)
    Újfent leírom, hogy igen voltak olyan kutatások, amelyek szerint kelet, vagy Dél-Afrikában a klíma nem változott olyan szélsőségesen abban az időszakban, mint más területeken. Momentán a Homo Sapiens Sapiens abban az időben csak ott élt, még más homo fajok az egész Földön el voltak terjedve. Kicsit beszédes, hogy azokból mára fosszíliákon kívül semmi nem maradt. Valóban vitatható, hogy ez az egy esemény okolható-e azért, aminek végeredménye ez a jelenlegi állapot, Hiszen Homo Erectus, vagy a neandervölgyi populáció utána is fenn maradt, egyre csökkenő lélekszámmal kb a következő, 25 ezer évvel ezelőtt bekövetkező szuper vulkánkitörésig. Ez, a több homo fajt is érintő időskála és az az alatt bekövetkező katasztrófális események, vulkánkitörések, meteorbecsapódások, klímaváltozás, stb, összevethető az általam felvetett max 100 ezer éves időtartammal és az az alatt valószínűsíthető katasztrófákkal. Ennyi a véleményem és nem több. Van valós paleontológiai párhuzam, függetlenül attól hogy mennyire szarszálhasogatóan megyünk bele az egyes események, vélt, ma már nem bizonyítható nagyságú hatásába.

    "Valóban, így maradhat. Azonban az embernek természete olyan hogy a biztonsági szükségletét fontosnak tartja, tehát a közvéleménnyel azt el lehet fogadtatni hogy most dollármilliárdot fogunk eltapsolni hogy látszólagos biztonságban legyünk."
    Van valóban egyéni szinten, pszichológia dimenzióban meghatározott igény a biztonságra, azonban társadalmi szinten a politika nagyon jól ért ahhoz, hogy a lehetséges veszélyforrások közül melyiket fogja az egyén számára kommunikálni, nagyítani, kicsinyíteni. Sajnos nem az egyén ilyen igénye, meg a valós fizikai környezet paraméterei határozzák meg azt, hogy mely veszélyforrásra fordít a társadalom energiát és melyre nem. Lásd pl. politikai befolyásolásra, háborúkra, gazdasági hadviselésre fordított erőforrások vs. környezet védelemre fordított erőforrások.
    Ha a politika továbbra is elfogadhatónak tartja, akkor akár soha nem lesz aszteroida védelem, pedig a veszély ugyan úgy létezik, mint a szükséges technológia.

    "Csúcsa nem is tudom hogy hol van. Én 10^10-10^20eV közé teszem a releváns spektrumot."
    Igen valószínűleg a forrásomban a felszínt elérő elsődleges sugárzásra gondoltak. Szóval ez itt nem volt helyénvaló. Az energia eloszlás meglehetősen lineárisnak látszik, ezért a nagyobb energiájúak jelentősen kisebb számban detektálhatók, mint a kisebbek, a Föld közelében viszont a kisebb energiájúakat pl a Van-Allen öv szűri.


    "Az hogy a millió ütközésnek milyen kimenetele van nemtom, de ütközés helyén nem sok minden maradhat. Szerintem a direkt ütközésben közvetlenül részt vevő részecskék annihilálódnak, az atommagban lévő többi proton meg neutronok szétrepülhetnek. De nem vagyok magfizikus. Energia az szvsz. megvan hozzá."
    Pontosítsunk, annihilációnak azt nevezzük, amikor ellentétes elektromos töltésű, tömeggel rendelkező részecskék reakciójából nyugalmi tömeggel nem rendelkező fotonok keletkeznek, ezzel az anyag és az antianyag (pron+antiproton) reakciójánál találkozunk. Amikor egy proton nyaláb kerül kölcsönhatásba egy másik proton nyalábbal, vagy atomokból álló céltárggyal az más. A keletkező részecskék elég sok félék lehetnek a protonok energiájától függően, ezeket vizsgálják a gyorsítókban. Nem pontos a megsemmisülés kifejezés, inkább az átalakulás, bomlás, keletkezés, mert az a fajta megsemmisülés amiről beszélünk csak a hétköznapi értelemben létezik, a részecske fizikus szeme viszont könnybe lábad, amikor látja, hogy mennyi új, újfajta részecske keletkezik a kölcsönhatás során. :)

    "Vagyis ezen szavak nem szabadon felcserélhetőek."
    Vagy is akkor összegezve, mondtad, de szerinted sem igaz, hogy 200 nanométer mélységig van a kozmikus sugárzásnak hatása. Köszönöm, hogy elismerted.

    "Kezd hosszúra nyúlni és már nincsenek új infók. Mi lenne ha csillagegyüttállás esetén szerinted valszeg katasztrófa lesz, szerintem meg valszeg. nem. Ezt úgysem tudjuk egzaktul eldönteni. Elengedhető szvsz. Megvárjuk hogy bekövetkezzen, utána lesz tény adat:)"
    Egyetértek. :)

    "Valóban van ilyen. Ehhez az kell hogy a protonok bejussanak a fémrácsba, ott felvegyenek egy elektront és hidrogénné váljanak, ezt még nagyon sokszor egymás után megismételve kis hidrogén-al töltött zsebek keletkeznek ami szétfeszítik a gyengébb fémrácsot. Természetesen ez a jelenség létezik, mint a legtöbb amit felhoztál, csak ugye goto 1 a mennyiségekhez. Mennyi hidrogént is tudunk összefogdosni 5 millió év alatt egy fémráccsal... "
    A kísérlet szerint, a valós fluxussal összemérhető besugárzással a kísérlet időtartama alatt, ami ugye nem évmilliók, vagy évtizedek voltak a jelentős fizikai változás detektálható volt.
    Link

    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.10. 02:21:41