kvp#5
A vonatkozlekedes automatizalasanak utjaban csak anyagi okok allnak. A meglevo rendszer olcso es viszonylag biztonsagos. Egyreszt azert olcso, mert mar ki van epitve a biztosito berendezes es mert kis vonatforgalom eseten nagyon keves ember kell a mukodesehez. (1 db vonatvezeto, aki kivaltja tobb szaz autovezeto es legalabb tiz buszsofor munkajat) A technika egyebkent adott volt hozza mar igazabol a 1927 ota (az elso teljesen vezeto nelkuli metrovonalat ekkor adtak at Londonban, London Post Office Railway neven).
Autok eseten viszont nagy a forgalom es benak a soforok, mert nem profik vezetnek hanem mindenki akinek jogsija van. Itt lehet penzugyileg is merheto nyereseget realizalni egy automata rendszerrel. (rovidebb menetido es jelentosen kevesebb baleset formajaban) Az elso megoldasok a tomegkozlekedesben es a szallitmanyozasban johetnek, mivel a buszok kis kapacitasuak egy villamoshoz vagy vonathoz kepest, tehat merhetoen tobb az emberi szemelyzet koltsege, mig szallitmanyozasnal a berkoltseg csokkentese es az emberi soforok miatti allasido megszunese lenne anyagi elony. Szemelyautoknal ehhez hozzajon meg az emberek kenyelme, mivel automata autok nelkul maguknak kell vezetniuk. (vonat eseten ez nem szempont es ott egy vonatvezeto jut tobb szaz utasra, mig autok eseten jellemzoen 1 auto - 1 ember az arany)
A hamburgi elovarosi vonal eseten a magyar metros pelda ami megfigyelheto, mivel ott mar jo lenne az automata rendszer, ugyanis annyira sok elovarosi vonat jar az adott vonalon (nem orankenti egy vonat a kozlekedes), hogy jelentosen csokkenne a berkoltseg egy teljesen automata rendszerrel.