Sequoyah#22
A osszetett eletnek vannak nyomai, amik kimutathatoak. A kornyezetre gyakorolt hatasokat latjuk is, pl az oxigen/nitrogen/co2 dus korszakok valtozasaban. Igy egesz jol latjuk is, hogy milyen tipusu elet letezhetett legkorabban.
Nem vagyok benne biztos egyebkent mit ertesz "osszetett" alatt, de tul osszetett semmikepp sem lehet, mert azok hajlamosak megmaradni kovuletkent. Mar egy nagyobb algatelep is tud nyomot hagyni, akar valamifele organikuz kozetretegkent (pl mint meszko, szen, olaj).
Szoval szvsz a legerdekesebb scenario ami az en ertelmezesemnek is megfelel, es a te kerdesedhez is illik, az egy olyan tovabbra is egyszeru eletformarol szol, ami nem lepi tul sokkal az egysejtuek szintjet, viszont nem a mi DNS/RNS-unkre epul. Tehat letrejott-e az elet a foldon tobb mint 1x, egymastol teljesen fuggetlenul?
A ma ismert teljes foldi elovilag levezetheto egy darab maximalisan egyszeru (kb virus bonyolultsagu vagy meg egyszerubb) elo egyedbol. Mindennek egyetlen kozos ose van, meg ha nem is ismerjuk ezt az ost. De vajon kialakult-e az elet valami pocsolyaban, hogy aztan kihaljon, es kialakuljon az elet kesobb egy masik pocsolyaban ujra? Esetleg meg ma is letezik ilyen eletforma valami elszigetelt barlangban?
Azt hiszem kisebb ennek az eselye mint hogy a marson talaljunk valamit, de legalabb akkora tudomanyos jelentosege lenne. Az elet eredetenek kutatasanak a mindenkori legnagyobb problemaja az hogy csak egyetlen peldajat ismerjuk az eletnek, es egy peldabol nem meghatarozhatoak az elet alapveto szabalyai. Ehhez ketto, vagy tobb egymastol fuggetlen eletforma hasonlosagait kene latni.