#27
A Jedi vagy a Sith valóban ritka "fajta", viszont kb. a fél galaxis Erőhasználó. A Jedi és a Sith két "szekta" (vagy két vallási-filozófiai irányzat és ezek képviselői), nem a jó és a rossz erőhasználók szinonímája. Sok Jedi csak az Ep. 1-3-ban volt, Sith pedig ott sem, mert akkor már élt a szabály, hogy csak két Sith lehet egyszerre, minden más Sötét Oldal használó csak Sötét Oldal használó, nem Sith. Az új trilógiában nincs is Sith. Legalábbis Kylo nem az, Snoke pedig a neve alapján nem az, csak egy nagyon erős Dark Side user.
Btw fénykard párbaj az Ep. 8-ban egy sem volt. :D
"Olyan óriási a Star Wars világ, nem is értem, miért vártak ennyit arra, hogy végre letérjenek a teljesen túltolt és kiüresített, önmagát ismétlő, gyakorlatilag ötletmentes főszállról."
Jól letértek a "főszálról", most meg Han Solo a főszereplő, aki az egyik legikonikusabb karaktere a "főszálnak".
A Star Wars mozifilmek sosem voltak jók arra, hogy kielégítsék a Star Wars univerzum rajongóit, mert mindig a maguk kis beszűkült, faék egyszerűségű, csőlátású, pici minivilágában játszódott, és semmit nem mutatott meg sem az SW galaxisból, sem az éppen aktuális, egymással küzdő oldalakból, sem a galaxis fajaiból, sem a bolygókból, sem a Jedikből, sem a Sithekből, semmiből sem. Az előzménytrilógia próbálkozott ezzel, ezért nem írtam le ezeket a filmeket, még az Ep. 1-et se teljesen. Lucas legalább még próbálkozott azzal, hogy kihasználja az általa létrehozott világ potenciálját. Persze tegyük hozzá, hogy az Ep. 4-nek és 5-nek ez nem róható fel, mert ezek csak behozták a köztudatba a Star Wars-t, a Star Wars univerzum max. Lucas fejében és jegyzeteiben létezett ekkor.
Aki Star Wars-t akart, az eddig is könyveket olvasott, animációs filmeket nézett, SW játékokkal játszott. Pláne mostanában, amikor a filmipar annyira felhígult, hogy ugyanazt a receptet sütögetik el egymás után végtelenszer, és leginkább a fiatalabb generációknak szólnak, akiknek még nincs kiütése a több százmillió dolláros, de kisstílű semmitmondástól, hanem élvezni képes a kaptafaakciót, az önmagát ismétlő (de persze nagyszabású) látványt és a sablondrámázást (egyszóval a bevált szkriptklisék végtelen puffogtatását). Az igazi potenciál mostanában a másodvonalas (nem "szuperprodukció") filmekben, és a sorozatokban van. Ott kell keresni az értelmes filmes alkotásokat.
A trailerek alapján a Han Solo filmtől is herótom lenne, és tanulva az Ep. 7-8 esetéből, nem tervezem megnézni, mert véleményem szerint nem hogy nem veszítek semmit, még nyerek is vele, hogy nem látom. Értelmes Han Solo eredettörténet különben is már született a Han Solo Trilógia formájában, és nem igazán vagyok kíváncsi a hollywoodi tömegtermékre, ami ezt hivatott felülírni.