Sequoyah#1
Errol mindig a tablazatkezelo programok elso megjelenesenek a tortenete jut eszembe.
A szamitogepek elott az uzleti terveket termeszetesen kezzel szamitottak papiron. Amikor a fonok megkerdezte a gazdasagi osztalyt, hogy mi lenne ha pl csokkentenek a termek arat 2%-kal, akkor szepen cellarol cellara kiradiroztak a szamokat a tablazatokban, es ujraszamoltak a kiadasokat, beveteleket, fizetendo adokat, mindent, hogy megkapjak, milyen iranyba valtozna a profit. Ezzel persze mindig eltokoltek 1-2 napot.
Amikor megjelent az elso tablazatkezelo, akkor a csodajara jartak, hiszen csak egyszer kellett megalkotni a tablazatot a fugvenyekkel. Es az amit a fenti modszerrel napokig szamoltak ujra, az par masodperces muvelette valt. Atirtak az adott cella erteket, megnyomtak az ujraszamolas gombot, es kesz. A csodalatbol aztan gyorsan felelem lett, mert ezen emberek, akik a mechanikus szamolast es radirozast vegeztek, felthettek a munkajukat. Joggal feltettek, csak az USA-ban 300.000-en vesztettek el az munkakoruket a tablazatkezelok miatt.
Eddig rosszul hangzik, csakhogy jott a fordulat. Eddig ezen szamolasok eleg dragak voltak, szoval csak a legfontosabb scenariokat szamoltattak ki a gazdasagi osztallyal. De mivel a tablazatkezelo programokkal ezeknek a koltsege a toredekere csokkent, ezert a managementek elszabadultak, es hirtelen mindent ki akartak szamoltatni. Olcsobb lett ez a szamolas, megis osszessegeben tobbet koltottek erre, mivel 2x annyi penzert 10x annyi erteket kaptak, mint korabban.
A vegeredmeny az az lett, hogy 500.000 uj allas jott letre a tablazatkezeloknek koszonhetoen. Raadasul ezen uj allasok magasabb tudasu, jobban fizeto allasok voltak, mivel mar nem szorzo-oszto biorobotokra volt szukseg, hanem gazdasagi szakemberekre, akik ossze tudtak allitani a tablazatkezelokben a modelleket.
Nem csak hogy tobb allas jott letre, mint amennyi elveszett, hanem ezek meg tobbet is fizettek. Mondhatnank, hogy ez biztos csak egy szerencses eset egy szerencses iparagban. De osszgazdasagi szinten is azt latjuk az ipari forradalom ota, hogy a technologia fejlodesevel a munkanelkuliseg csokken, es az egysegnyi termelekenyseg, es ezaltal a fizetes pedig folyamatosan no.