Irasidus#34
OMG! ...de ha egy másik tömeggel - gravitációs - kapcsolatba kerül, akkor a kettőjük gravitációs erő viszonyából meg lehet állapítani, - Newton tömegvonzás törvényének segítségével - a tömeget, tömegből meg lehet sűrűséget számolni. Óvódás szintű fizika,aminek a nem ismeretén, miért kell röhögni és kacsintani, nem tudom... Érti ezt valaki? :O Viszont amire én utaltam, azaz sötét anyag esetében, a mikrohullámú hátérsugárzás akusztikus felharmonikus hullámai, amiből meg lehet állapítani a sötét anyag mennyiségét, tömegét és sűrűségét. Egy égitestről meg soha nem egy darab "fény" jön hanem sok, ennek egy része elnyelődik a csillagközi porban, azt zajként kiszűrjük, ugyanis más hullámhossza lesz, azaz más információt fog hordozni. Kivéve persze ha a csillagközi port kutatjuk, illetve térképezzük fel.
Dehogynem, ezekben a kísérletében az atomok sokasága kollektívan zárta magába egy időre a fényre vonatkozó információkat. Az abszolút nullához közeli hőmérsékletre lehűtött, egyetlen kvantumállapotba (Bose-Einstein kondenzátum) rendeződött rubídium atomsokaságra két olyan vörös színű lézernyalábot bocsátottak, melyeknek a színe csak kissé tért el egymástól. Később a segédnyalábot kikapcsolták. Itt nem részletezhető kvantummechanikai folyamatok következtében ekkor megszűnt a kimenő fényjel, az anyagban kialakult újfajta rendezettség, az ún. spinhullám tárolta a belépett fény "leírását". A segédnyaláb újbóli bekapcsolására kiszabadult az információ, és az eredeti vörös jellel teljesen megegyező vörös fény lépett ki a gázból. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.04.06. 17:34:36