• Irasidus
    #42
    "összehasonlítani egy előre beállított kísérletet egy olyan folyamattal ami akár több százmillió évet is átölelhet és számos ponton is elbukhat... nos ez azért erősen hagy némi kívánnivalót maga után nem gondolod?"

    Te a légkörebe lépést kérted számon, a kísérlet arra vonatkozott, most ne beszélj mellé, mert a kísérlet nem erről szólt. Viszont kísérlet nélkül is letehet modellezni, hogy mennyire hevül fel egy aszteroida kívül-belül, ez a kísérlet csak egy plusz, igazából csak finomította az elméleti számításokat. Ugyanígy, nem szükséges megfigyelés minden hosszútávú dolog bizonyításához, ilyen a hegységképződés, vagy kontinensvándorlás is. Elég a meglévő adatokból levonni a következtetést, ami szerint egyes élőlények, millió évekig is kibírják, elég vastag kőzetréteg alatt meg akár milliárd évekig. Így működik a tudomány, és nem úgy, hogy hiszem ha látom. De erre még kitérek.

    Foglaljuk össze:

    - A bolygók nem zárt rendszerek, folyamatosan anyagok távoznak, és érkeznek a bolygókra. Statisztikai adatokból tudjuk, hogy Marsból kilökődött törmelék mintegy 5% éri el a Földet, a Földről kilökött anyag 1% a Jupiter Európa nevű holdját, és így tovább. Ez tény, ami meteorikus anyagokból, és mennyiségükből tudjuk. Ez nem lottó ötös, hanem százalékosan kiszámítható eredmény.

    - A szerves anyag, illetve élőlény(!) távozása háromféleképpen lehetséges a Földről, meteorbecsapódáskor kilökődő törmelék, robbanásos vulkánkitörés, és egyszerűen a parányi, mikroszkopikus élőlények a felszálló légáramlatok révén, illetve az egyéb magas légköri hatások miatt el is szökhet.

    - A mikrobákat és egyéb lényeket igen régóta vizsgálják sugárzás hatása alatt, rengeteg élőlény van ami kibírja ezt a sugárzást, és ebből kiszámolni fizika segítségével, amiből tudjuk, hogy millió éveket simán kibírnak egy vékony kőréteg alatt is.

    - A Naprendszerben nem szerencsével és főleg nem össze vissza mennek az égitestek, hanem pályákon, amit bizonyos dinamikai és úgynevezett rezonancia törvényeknek engedelmeskednek, amiből lehet százalékot számítani.