• ostoros
    #11
    Ez az USA történelmén figyelhető meg a legjobban. Megalakulásakor még erősen expanzív szakaszban volt, ezért nem lehetett lenyomni a béreket, mert emberünk inkább elment volna nyugatra földet foglalni magának. Tehát a munkaerő drága volt. Erre az oligarcháknak kétféle megoldása volt. Északon a gépesítés, délen a rabszolgatartás.
    A kettő persze más gazdasági rendszer és más érdekek kialakulásához vezetett.
    Vagyis a polgárháború két oligarcha csoport küzdelme volt, akik különböző megoldást választottak az ő közös problémájukra.
    Aztán felszabadították a rabszolgákat, akik azonban nem viselhettek például fegyvert, és még más okokból is, a veszélyes nyugatra költözés nem volt opció.
    Emiatt aztán ugyanúgy ott szedték a gyapotot kevesebb pénzért, mint amit korábban a rabszolgatartó a ruházásukra, szállásukra és élelmezésükre költött. Ez ötven évig állt fenn. Nagyjából a 19. század végéig végetért a szabad földfoglalás, így a béreket le lehetett nyomni a béka segge alá. Ami el is vezetett a túltermelésú válságig, hiszen az alacsony bérekkel nem lehetett megvenni az árut amit az ekkorra már gépesített ipar ontott magából. Erre jött a New deal, amit az amerikai lapok nyíltan lekommunistáztak, hiszen rövidtávon sértette az oligarchák érdekeit. Állítólag bizonyos körök egy fasiszta jellegű puccsot is terveztek emiatt, de kipattant az ügy, és meghiúsult. Akárhogy is történt, a botrány után a New deal kritikája egyii napról a másikra véget ért a "szabad és független" sajtóban. (valószínűleg az elnök leült egyeztetni a vezető oligarchákkal)

    Aztán jött a második világégés amit a szovjetunió nagyon megnyert és a kommunista fenyegetés miatt megint nem szabadott bántani a melóst. És amikor az is végetért, máris jött a váltás Clintonnal...

    Nem véletlenül mondják egyesek, hogy 90-ben keleten és nyugaton is rendszerváltás volt...