bundasjezus#5
Lehet, hogy egy kicsit extrém a francia hatóságok hozzáállása a témához, de azért egyet lehet érteni vele.
Ma az autógyártóktól a telefon-és kütyügyártókig mindenki azon dolgozik, hogy a sofőrnek a lehető legnagyobb mértékben el lehessen vonni a figyelmét a vezetésről. A félhülye, facebook függő sofőrök pedig lelkesen asszisztálnak ehhez.
Messziről kezdem a témát.
Minden azzal kezdődött, hogy megjelentek az egyre jobb műszaki tulajdonságokkal rendelkező autók. A kormányszerkezet és a futómű holtjátéka annyira lecsökkent, hogy elég volt csak fél kézzel fogni a kormányt, nem kellett két kézzel és teljes agykapacitással arra figyelni, hogy 50-nél az úton tartsuk az autót. Aztán megjelentek a szervokormányok és egy ujjal lehetett forgatni a kormányt, cserébe semmi információ nem jutott vissza az útról a kormányra. Ugyanez történt az automata váltók térnyerésével.
A biztonság és gyűrődő zónák fejlődésével "meghíztak" a karosszériák. A nagy üvegfelületeket és a vékony A, B és C oszlopokat felváltotta a "bunker" kialakítás. Cserébe lehetetlenné vált tolatókamera és szenzorok nélkül parkolni, hiszen szegény sofőr azt se látja, hol kezdődik az autója és hol ér véget. Mivel a felkar és combvastagságú oszlopok óriási holttereket okoztak, ezért szükség lett holttér figyelő rendszerek, szenzorok beépítésére. Bár az A oszlop kitakar egy komplett IFÁ-t, a szenzorok még képesek időben sípolni.
A multimédiás fedélzeti rendszerek megjelenésével megszületett az igény a csendes utastérre. Mérnökök hada dolgozik a motortérből, a futóműtől és az ajtók résein beszivárgó menetzajok elnémításán. A végeredmény az lett, hogy a mai autók utastere az összes ajtó becsukása után, felhúzott ablakok esetén - még menet közben is - süketszobaként viselkedik. Megszületett tehát a csendes, biztonságot árasztó, kényelmes, gyors, kerekeken guruló anyaméh. A sofőr ezáltal olyan sikeresen el van zárva a külvilág ingereitől, hogy még a szirénázó/villogó mentőautót sem veszi észre és telibe kapja a kereszteződésben. De sebaj, mert a bunker megvédte!
Tehát eljutottunk oda, hogy a mai autók vezetése egy ingerszegény környezetet biztosít a sofőr számára. A vezetőt támogató elektronikákra mindenki tévesen tekint és azt hiszi, hogy "minek figyeljek, úgyis megvéd, ha baj van". A mai autók vezetése már nem kihívás, a külvilágból pedig szinte semmilyen inger nem éri a sofőrt. A sofőrök pedig elkezdenek unatkozni. Keresnek valamit, ami érdekesebb az unalmas vezetésnél, keresnek valamit, amit lehet basztatni vezetés közben/helyett.
És meg is érkeztünk a menet közbeni telefon használathoz. Mert nem csak arról van szó, hogy sürgős hívást kell elintézni. Hanem arról, hogy facebookozik, messengerezik, instagramozik a barom állatja, akár úgy is, hogy a két kisgyerek ott ül hátul az ülésben.
Essen már le végre a tantusz! Vak és süket emberek kóvályognak 2 tonna acéllal körbebástyázva és potenciális lövedékként viselkednek. Sokat vezetek és számtalanszor látom, hogy a szembe jövő LEFELÉ néz! Vagy valaki mellett haladok és a telefonjának vakító képernyője ott világít az ölében/ kezében.
Ne értsen félre senki. A fejlődés fontos és szükséges volt. Csak az a baj, hogy nem élni, hanem visszaélni sikerült vele...