• Skylake
    #11
    Nagyon tetszett a cikk, szépen volt felvezetve a téme, volt íve! Ugyanígy nagyon tetszettek a hozzászólások is, mivel a téma igen sok dimenzióját állították egymás mellé!

    Íme egy általam összeállított, Sherry Turkle témát tárgyaló könyve alapján készített tipológia a közösségi hálózatok addiktív hatásainak sokféle, egymással összefüggő dimenzióiról. Az alábbiak, ha tetszenek, szabadon megoszthatók.

    Jellemzők

    Manifeszt tényezők kommunikációs szükségletek kielégítését biztosítja

    -hírigények kielégítését biztosítja
    -szórakozási szükségletek kielégítését biztosítja

    Az összes alábbiakban felsorolt összes tényező kumulálódik annak arányával párhuzamosan, amennyi kapcsolata, "ismerőse", explicit vagy valószínűsíthető követője van az adott használónak a különböző közösségi médiumokon.

    Látens, de valójában elsődleges tényezők

    -Olyan felületet, irányítóközpontot ér el a felhasználó, ahol az adott személy van a középpontban - minden funkció láthatólag őérte van. Ez lehetővé teszi a figyelem irányításának kontrolljából, és az irányítás kézbentartásából adódó örömérzet átélését.

    -A személyes és társasági információk epicentrumában lét illúzióját adja meg (pl. news feed) - a figyelemirányítás és vezérlés kontrollálásához kapcsolódó személyes dimenzió.

    -A rendszer kezelőfelületén arra irányíthatjuk a figyelmüket a felhasználók mindenkor, ami érdekeli őket, és azonnal elvonhatják onnan, ami már más, újabb és érdekesebb dolgok miatt az adott tárgy érdektelenné vált. A figyelem odairányítása és elvonása egyben jutalmazásként és büntetésként manifesztálódhat társas viszonyokban, mások nézőpontjából.

    -Személyes kapcsolatok ápolásához / elhanyagolásához kapcsolódó bűntudat csökkentését biztosítja. A felhasználó kényelmesen, számára hatékonyságot és eredményességet biztosító kezelőfelület segítségével foglalkozhat társas viszonyaival - rendezve ezeket tárgyiasult módon.

    -Olyan "kihívásokat" állít a felhasználók felé (feladatok jellege és eszközrendszer formája), amelyek mindenki számára könnyen és gyorsan megérthetők és teljesíthetők. Mindig új, társas léthez kapcsolódó szükségleteket és "feladatokat" támaszt, amelyek "kellemesen változatosan" váltogatódnak a rendszer logikája miatt (multitasking). Mindez flow érzetét generálja a felhasználó számára.

    -A folyamatos aktivitás "kellemes és izgató kényszere" eltereli a figyelmet magunkról, saját problémáinkról, önmagunkkal megtárgyalandó, átgondolandó dolgokról, főleg ha önmagunk jelenléte a legnehezebben elviselhető számunkra (más tényezőkkel együtt hatva).

    -Annak az érzését kelti, hogy a felhasználó együtt mozog a számára fontos, számára értéket jelentő közösséggel. Azt az érzést nyújtja, hogy az adott közösségen belül, a hitek, elképzelések és tevékenységek fő és legértékesebb áramlatában van, - nem a lemaradók és vesztesek között. Mindez a társas biztonság és presztízs érzésének átélését biztosítja, vonatkoztatja az adott felhasználóra.

    -A közösséghez tartozást láthatatlanul egyenlővé- egyenrangúvá teszi az adott közösségi médiát létrehozó technológia kizárólagos és folyamatosan szükséges használatával. A technológia nem alkalmazása egyben a közösségből kivetés virtuális és / vagy valós esélyét- lehetőségét jelenti.

    -A közösségi médiumok lehetővé teszik, hogy a felhasználók társas viszonyaikban olyan képet, arculatot mutassanak be magunkról, illetve folyamatosan specifikálják és újradefiniálják azt önmaguk számára és másoknak, médiatartalmak és szerkesztési technológiák segítségével, amivé válni kívánnak, amelyről azt gondolják, hogy kivívja mások elismerését és csodálatát.

    -Biztosítja a személyes kommunikáció médiaközlés jellegűvé tételét: helyesbítés, visszavonás, maga az írásbeli közlés ténye, mint szűrő; kiszűri a ""káros"" spontanelitást a kommunikációból, már ami abból megmarad, mivel a kommunikációból hiányoznak a metakommunikáció lehetőségei - írásban történik.

    -Lehetővé teszi a kommunikáció távolságtartóvá és standardizálttá tételét, ez által biztonságot adva. A rendszer alkalmazásával elkerülhető a bizonytalanság és gyengeség beismerése a társas viszonyok között, mivel e kommunikációs formában nem lehet félreérthető nonverbális kommunikációs közléseket alkalmazni.

    -Automatikus, és (virtuálisan) mindig jelen lévő közönséget biztosít a felhasználók számára. Biztosítja, hogy "valaki" mindig kíváncsi legyen ránk - ránk figyelő társaság illúzióját adja ("mindig meg leszünk hallgatva").

    -Kiszűri az indokolatlanul gyorsan adott, és ezért a felhasználók számára nagyon romboló negatív tendenciákat - nincs "hate" gomb, vagy egyéb, explicit, a valós emberi kapcsolatok világában negatív vélemény kifejezésének explicit és egyenrangú technikai megfelelője.

    -„Sterilizálja és standardizálja" az emberi kapcsolatokat; a bonyolult emberi kapcsolatokban, amelyekben eligazodni nehéz, és könnyen lehet sérülni, a távolságtartás és rendszerszerűség okán csökkenti a sérülések lehetőségét. Pszichológiai értelemben biztonságos és uniformizált távolságba helyezi a felhasználó emberi kapcsolatait. ("Sem közel, sem távol, csak éppenhogy" jelenlét a kapcsolatokban.)

    -Úgy szervezi át az emberi kapcsolatokat, hogy azt az érzést kelti, hogy a másokkal való kapcsolat alapvető felülete és kerete e technológia; fontosabb lehet a kapcsolat ténye és rendszerből adódó tartalmai annak valós tartalmainál - aminek kimunkálásához sokkal több idő és türelem, megértés, empátia szükséges.

    -Az önértékelést, önbecsülést nominális és számszerűsíthető tényezőkhöz köti: a rendszeren keresztül létrehozott kapcsolatok számához, és azok elérésnek tényéhez - "érezni akarok valamit, úgyhogy posztolnom kell" - "Jól érzem magam, mivel sokakhoz eljut(hat)ott a posztolásom."

    -Altalunk kontrollált(nak tűnő) "gombnyomásra működő" technikai megoldást biztosít a magány- mellőzöttség érzésének elkerülésre - "magányosnak érzem magam, ráírok".

    -Altalunk kontrollált(nak tűnő) "gombnyomásra működő" technikai megoldást biztosít az unalom érzésének elkerülésre - "unatkozom, ráírok".

    -Az egyedüllét szorongást okozó érzését neutralizálja. Soha nem kell egyedül lennünk érzését adja. Az egyedüllét szorongást okozó érzésének megakadályozására a felhasználók által kontrollálható, gazdag funkcionalitással rendelkező, "készre csomagolt" technikai megoldást ad.

    -Lehetővé teszi elért / vágyott társadalmi tőkék bemutatását, presztízs és prominencia kivivását - hasonló miliőt létrehozva más felületen, mint amilyen a hírességek esetében, társasági lapok korában megvolt (messze nagyobb presztízscsere-dinamikával)

    -Figyelmi tőke folyamatos újraosztását végzi el, figyelmi tőkék megszerzésével kapcsolatos játszmák terepe - önbecsülés - figyelem és presztízs-tőzsde

    -Általánosan nagymennyiségű információ gyors áttekintését, gyors aktualitás-cseréket biztosít - személyes tényezőkhöz kapcsolódó információk kapcsán.

    -Valószínűleg a használat mennyiségétől függően gyengíti az egy témára történő elmélyült, hosszú távú koncentráció képességét, valamint ezek belső rendszerezésének / strukturálásnak, válogatásának képességet, konceptuális tudást (általános probléma az internet információbőségének könnyű kereshetőségével - lásd. "Google Brain")

    -Tracking technológiákon és algoritmusokon alapuló információs buborékot / vízhangkamrát hoz létre, amelyek tartalmai egyre erősebben az adott személy számára értéket / érdeklődést jelentő tényezők és vélemények irányába torzulnak -egyoldalúan pozitív, kellemes tartalmakkal telített információs közeget hoz létre a használó körül.

    Ahogy látható, óriási és még nagyobb baj, mennyire összetett hatásuk van.