Sequoyah#22
Nem igazan ertem, hogy az en irasomhoz hogyan kapcsolodik az amit te irtal. Nem csak hogy nem szol ellene, de teljes egeszeben egyet is ertek azzal amit irsz, nem is irtam maskepp.
A galaxisokat nyilvanvaloan a teljes anyagmennyiseguk (sotet vagy normal) gravitacioja tartja egyben, nem csupan a kozeppontjuk.
De nem is errol van szo, hanem a galaxisok korai kialakulasarol. A galaxisok es a kozeppontjukban levo feketelyukak egymas elvalaszthatatlan reszei, es egyutt jottek letre a mai ismert legjobb elmeletek szerint. Az anyag egy resze a kozeppontban gyult ossze, amely idovel olyan nagy tomeguve nott, hogy feketelyukka valt. Az anyag azon tobbi resze aminek megvolt hozza a sebessege, pedig szepen korpalyara allt, es a galaxis tobbi anyagat (csillagok, bolygok, stb...) alkotjak. Nagy vonalakban hasonlo, mint ahogy a csillagrendszerek kialakultak, csak ugye a leptekek miatt mas aranyokban.
Ez ugye szemben all azon elmelettel, hogy (leegyszerusitve) megszulettek a csillagok, majd nemelyikuk feketelyukka omlott ossze rovid eletuk vegen, es ezek olvadtak ossze ujra es ujra gigantikus feketelyukakka, es ezek vonzottak maguk kore a galaxisok csillagait, galaxisokat formalva.
Utobbinak en szemely szerint nem latom letjogosultsagat, mert ezen az uton sokkal lassabban alakultak volna ki a galaxisok, es nem lett volna ido a nap milliardszorosa meretu feketelyukak kialakulasahoz. Ezenkivul utobbi esetben talalnunk kene kozepes meretu feketelyukakat is, de nem nagyon talalunk ilyeneket. Vannak a csillagmeretuek, amik nyilvanvaloan a csillagok halala utan alakultak ki, es vannak a millioszoros tomeguek, amik a fenti szerint az osrobbanas utan alakultak ki, ami a fenti elmelet szerint teljesen logikus.