MBW126#16
Igény az újrafelhasználásra talán a kezdetekben, a Hold verseny idején nem volt, akkoriban az volt a lényeg, bármi áron, de repüljenek. Ha elolvastad Cifu űrsiklóról szóló sorozatát, láthattad, az Apollo program utáni célkitűzések fontos eleme volt az újrafelhasználhatóság - ebből lett a végül az újrafelhasználhatóság olcsító hatásának antitézisét bemutató űrsikló - csak sajnos azt a programot eltorzította a belépő, majd kihátráló légierő, valamint a bármi áron repüljön szemléletbe belekényelmesedett, és a bármi ár nyújtotta extraprofithoz hozzászokott és azt rögzítő gyártói oldal, valamint igazából az egész program értelem és cél nélkülisége.
Szóval úgy látom, valójában a kereskedelmi megrendelői oldalon azóta van igény az olcsó hordozórakétákra - és áttételesen az ezt lehetővé tévő újrafehasználásra - amióta létezik a piac. Inkább arról van szó, az állami megrendelésen élő gyártóknak nem az olcsítás állt az érdekükben, mert nem ürrepülni akartak, hanem pénzt keresni, s azt így is lehetett. A Tesla és a SpaceX jó példa arra, mire képes egy társaság, akit nem befektetők és könyvelők irányítanak, nem az önmagáért való profit a cél, hanem iparágak reformálása.
Ahogyan írtad, harminc éve is lehetett volna használat után leszálló rakéta. Nem műszakilag jelent forradalmat az űrtechnológiában, hanem a költségekben, az űr elérhetőségében. Ezt jelzi az idei indítási volumen negyedének, és a jövő évi piac harmadának a megszerzése. (Valószínűleg a megrendelői oldalon nem az általad említett hanyattesett műszaki analfabéták döntenek a SpaceX mellett, csak mert az olyan cool.)
Az újra felhasználható rakéta valóban nem technológiai, hanem szemlélet beli áttörés, eljuttatja a kémiai hajtóanyagú rakéta technológiát arra a gazdaságossági szintre, amilyen gazdaságos ez a technológia a műszaki-fizikai korlátait figyelembe véve lehet. S bár nem műszaki áttörés, ez nagyon fontos fejlődési lépcsőfok.
A Hold elérése szándék kérdése. A szándék pedig azért hiányzik, mert nincs miért odamenni, és kb. ez igaz a Marsra is. Mindkét világ kietlen, gyilkos pusztaság. Szép magasztos célnak, amivel könnyű azonosulni, annak megteszi a SpaceX, vagy bármely cég Mars programja, de valószínűsítem, nem több, mint kirakat program. Musk most is beszélt a Marsról, hogyan repülnek majd oda a telepesek a BFR-rel, építik ki az első marsi várost, csak egy dologról nem volt szó: minek menne oda bárki is, és a túlélésért folytatott permanens harcon kívül mit fognak ott csinálni? Szélsőséges időjárású pusztaságok a Földön is vannak, valahogy mégsem akarnak ezrek-tízezrek pl. az Anktartiszra költözni, és élethalál harcot vívni.
Helyén kell kezelni Musk cégeit és kijelentéseit, ebben egyetértünk. A Teslától amit vártam, azt megtette: bemutatta, létezhet elektromos és önvezető autó, irányt mutatott a kifulladó belső égésű meghajtás utáni korra, felkeltette a vevői érdeklődést, és belekényszerítette a piac szereplőit a fejlesztésekbe. (VW kontra Tesla: VW: nehéz teljesíteni az Euro6 követelményeit.. csináljunk csalós szoftvert! Tesla: csináljunk önvezető elektromos autót! Megvan a különbség a szemléletben, ugye?) A SpaceXtől az űr elérhetővé tételét várom az ipari tevékenységekhez, bányászathoz, gyártáshoz. Ehhez első sorban árcsökkentés kell, ennek pedig ma az újra felhasználás az útja. A fejlődés időnként előre nem látható korlátokba ütközik, és időnként ezek más irányba viszik el a haladást. Lehet, hogy sosem tudunk majd jobbat a gravitációs kútból kimászásra, mint a kémiai rakétát, de ha majd évtizedek alatt kiépül az űrbéli bányászat-feldolgozás-gyártás, s az űrben gyárthatjuk az űrhajóinkat, akkor már ez kisebb súlyú probléma lesz. Az űrben már használhatunk elektromos hajtóműveket. Emellett, a nanotechnológia széleskörű elterjedésével talán megvalósíthatóvá válik majd a kombinált ciklusú rakéta hajtómű (lásd Skylon) és akkor már a kémiai út is hatékonyabb lehet.
S akkor majd elmehetünk valóban a Marsra, rendszeresen, és gondolkodhatunk közben, hogy tulajdonképpen mi a fenének is mentünk oda. Utoljára szerkesztette: MBW126, 2017.11.19. 15:27:39