zetortraktor#7
Igen, itt kezdődnek a problémák, amikor valaki számára valami csak és kizárólag a plotot jelenti, és nem érdekli őt a körítés, a színészek játéka, a mesélés stílusa, stb. Ez is egy hozzáállás, de nagyot szívsz, ha egy jó sztorit valaki megcsinál szarul, és utána jön a kurva jó verzió, te pedig kapaszkodsz, nehogy jegyet vegyél rá. Semmi garancia nincs arra, hogy valamit éppen elsőként fognak jól megvalósítani.
"Nem szoktam megnézni egy színdarabot sem több rendezésben,"
És megnézed a jó filmeket többször? A színházas szerintem egy elég esetlen példa. Nem azért, mert a kedvenceimet én speciel megnézem mindenféle rendezésben, hisz nagyon érdekes látni, hogy hány és hányféleképp lehet vizuálisan megálmodni ugyanazt a papírra vetett sztorit, hanem mert egy több, mint ezer éves műfajról van szó, és még kevésbé összevethető egy 70 évvel ezelőtti Shakespeare-darab és egy mai színpadra állítása. Bármennyire is klasszikus a műfaj, teljesen mások a kor és a közönség igényei. Lehet persze a csitri Gobbi Hildával Rómeó és Júliát nézni, és lehet mai változatot is. Már persze, ha nem veted el csuklóból csak azért, mert ismered a sztori végét.