• kvp
    #4
    A megoldas akkor a leghatekonyabb, ha az alagut keresztmetszete legalabb a jarmu keresztmetszetenek a duplaja. Ekkora helyre boven elfer egy menekulojarda.

    A nyomas helyreallitasara tobb megoldas is letezik. Pl. maglev eseten kis leheggesztett vego csocsonkokat raknak a padloba, amik folott normal mukodes eseten atsiklik a jarmu. Ha baj van, akkor megszunik a magneses ter es a jarmu alja letori az osszes erintett cso tetejen a zarat. Igy szepen fokozatosan, a leallas helyetol kezd el megtelni a cso a legkori levegovel. A nyomaskiegyenlites utan a jarmu ajtajai nyithatoak es az emberek kisetalnak a menekulo/szerviz jardan az elso biztonsagi ajtoig, ami ugyancsak nyithatova valik a nyomas helyreallasakor. (lasd repulogepajtok)

    Repulok eseten pedig a trivialis megoldas az utaskabin ejtoernyokkel torteno ellatasa lenne. Ez lehet akar az egesz geptorzs is. Ha ledobjak a szarnyakat es a szarnyak kozti tartalyt, tovabba a nyomas nelkuli farokreszben levo mechanikat es segedgeneratort, akkor a geptozs nyomas alatt levo resze siman lehozhato. Csak az utasok feje folotti poggyasztartot es nagyobb gepeken az ugyancsak itt elhelyezett szemelyzeti pihenot kellene hozza felaldozni. Max 2-3x-ara dragulna ettol egy repulojegy, de nagyobb lenne az esely a tulelesre. Mar amennyiben nem nekimegy valaminek (pl. hegynek, masik gepnek) a repulogep, vagy nem le/felszallaskor tortenik a baleset es nem torik darabokra az egesz a levegoben. Nem tudom hany olyan eset van evente, amikor egyben, nagy magassagbol csapodik be a gep, de lehet eleg sok ahhoz, hogy megerje bevezetni a rendszert.