Irasidus#47
1. A Szu. diktatrúa volt? Akkor azt hiszem, meg is van a válasz az első kérdésedre.
2. Szaddam hatalomra emelkedése: A Kászim – egyébként korántsem egyértelmű – kommunistabarátságától tartó CIA segítségével az 1963-as államcsíny során a Baasz Párttal szoros kapcsolatban álló katonai vezetők megdöntötték Kászim hatalmát, őt magát pedig megölték. Az új elnök a nacionalista Abd asz-Szalám Árif, Kászim korábbi harcostársa lett, de a kormányt a baaszisták kerítették hatalmukba. Árif végül a belső konfliktusoktól meggyengült párt radikális képviselőit november 18-án kiszorította a hatalomból, és 1964 szeptemberében egy hadsereg berkeiben szövődő összeesküvés kapcsán végleg leszámolt a párttal. Szaddám Huszein időközben visszatért Irakba, és pozíciói jelentősen megerősödtek azután, hogy Ali Szálih asz-Szaadi pártfőtitkár bukása után távoli rokona – a Huszeint felnevelő Tulfáh unokatestvére – és pártfogója, Ahmad Haszan al-Bakr lett az iraki párt vezetője. Száműzetése alatt ráadásul az alapító atya, Misel Aflak is felfigyelt rá, és az ő támogatásával 1964 nyarán, kevesebb mint 30 évesen a párt legfelsőbb testülete, a Regionális Parancsnokság titkára lett. Nagy szerepe volt a párt korábban szétvert milíciája, a Nemzeti Gárda újjászervezésében, továbbá ő hozta létre a Baasz saját titkosszolgálatát, az ún. Különleges Apparátust. 1964 őszén al-Bakr mellett ő is börtönbe került, ahonnan azonban tovább folytatta a szervezkedést. 1966-ban, Abd ar-Rahmán Árif elnöksége idején szabadult, és folytatta a pártmilícia és a tömegbázis szervezését, amit a kormányzat népszerűtlensége és az 1967-es arab-izraeli háborúban elszenvedett vereség is megkönnyített. Miután 1968 júliusában al-Bakr átvette a hatalmat és egyszerre elfoglalta a köztársasági elnöki és miniszterelnöki pozíciót, 1969 novemberében a Baasz Párt teljes Regionális Parancsnokságával együtt Huszein is belépett a legfőbb törvényhozó és végrehajtó szervként szolgáló Forradalmi Parancsnoki Tanácsba, amelynek (al-Bakr helyetteseként) ő lett az alelnöke. Az új rendszerben Huszein felügyelte az állami biztonsági szerveket is: a belbiztonsági szolgálat élére egy hívét, a szadista kegyetlenségéről ismert Názim Kazzárt nevezte ki.
3. Teljesen mindegy, hogy a történelem kései korában ki mit gondolt róluk (a Vikingekről), ezt flórklórnak hívják. A történelem - mint tudomány - a flórklórt, és a tényeket különválasztja. Amit sugallni akarsz, az elég buta dolog, hiszen mi célja lenne ma, amikor Vikingek sincsenek, hogy bármiféle kitalációt terjesszenek róluk? Az egész világ összeesküdött, az összes történésszel együtt, egy mára már nem létező hatalom ellen. Ugye, nem ezt akarod mondani?
4. Vagy egy új, rövidebb tenegeri kereskedelmi útvonal miatt. Ugyebár Indiát akkor még csak a selyemúton, és-vagy Indiai-óceán+Földközi tenger+ szárazföldi kereskedelmi útvonalon lehetett elérni, akkor még Afrika körbekerülése nem létezett, az ugyanis egy több évszázados projekt része volt, aminek még nem értek a "végére". Akkor jött Kolumbusz egy merész tervel... De szép gondolat, hogy az Angolok terrorizálták a selyemúton az embereket, a gond az, hogy néhány évszázaddal előre ugrottál. Ilyenekhez téveszmékhez vezet ha valaki nem ismeri a történelmet.
5. Waldseemüller 1507-es világtérképén tévedésből szerepelt az Amerika elnevezés, de gyors elterjedése miatt már nem lehetett korrigálni. 1507. április 25-én adta ki a német Martin Waldseemüller freiburgi térképész az új világtérképet, amelyen első alkalommal szerepelt az "America" név a mai Brazília helyén szereplő földrészlet jelölésére. Waldseemüller az újonnan felfedezett kontinenst Amerigo Vespucci-ról, a felfedezőről és tengerészről nevezte el, aki írásaival, úti beszámolóival évtizedeken át alakította a kontinensről alkotott képet. Martin Waldseemüller térképéből egyetlen példány maradt fenn, ezt az Egyesült Államok kongresszusának washingtoni könyvtárában őrzik. Amikor fél évezreddel ezelőtt megjelent a térkép, mellékletként egy kis glóbusztérképet is adtak hozzá. A nyomtatott darabokat ki lehetett vágni, és egy fagolyóra ragasztani, ezzel máris készen volt a glóbusz. A vásárló ezen kívül kapott egy összefoglalót is a felfedezések koráról. Ebben magyarázta meg Waldseemüller, és kollégája Matthias Ringmann az új kontinens névválasztását. "Egy másik, a negyedik földrészt Amerigo Vespucci fedezte fel. Nem tudom, hogy milyen jogon szólalhatna fel bárki is az ellen, hogy ezt a földrészt ne a felfedezőjéről, a találékony és bölcs férfiúról nevezzük el Amerigo-nak, vagy America-nak, ha már Európa és Ázsia is női neveket kapott." Az Amerika név igen hamar elterjedt, és átvette a flandriai Gerhard Mercator is, akinek 1569-ben jelent meg a világtérképe. Vespucci, a firenzei üzletember (1451-1512), szerencséjét a könyvnyomtatás hozta meg, ennek révén váltak írásai szabályos bestselleré. Rendkívüli elbeszélőkészségével a végtelenségig hangsúlyozta, hogy az Újvilág csak maga az édenkeret lehet. Ugyanakkor a "vademberek" leírásával mintegy megalapozta a kegyetlenkedéseket, az európai hódítást.
6. Kivételesen nem ő a szűklátókörű, hanem a te történelmi ismereteid gyengék, némi összeesküvés elmélettel megfűszerezve, némi skatulyázással. A többi amit írsz az aktuálpolitika, amibe meg nem megyek bele. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.08.19. 18:46:15