#13
"Ezen nem változtat az, hogy relatív, vagy abszolút a páratartalom, adott hőmérsékleten és nyomáson az egységnyi térfogatú levegő csak meghatározott mennyiségű vizet képes felvenni, és ráadásul ha a páratartalom nő a levegőben, akkor a légnyomás csökken, ha légynyomás csökken akkor a légköri pára kihullik. Viszont a CO2 nem telítődik, hanem csak halmozódik, ezért veszélyes."
XD Mivaaan?
A csapadék akkor hullik ki, amikor a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot és telítetté válik, az az 100% lesz a relatív páratartalom. "A vízgőz viselkedését nem befolyásolja a levegő jelenléte. A harmat képződése mindig előfordul a harmatponton, még akkor is, ha a vízgőzön kívül más gáz nincs jelen. A harmatpont a vízgőz parciális nyomásának monoton függvénye, így az meghatározható pusztán a vízgőz parciális nyomásából és fordítva is." Utóbbi mondatok wikiből valók a pontosság kedvéért.
Aztán felhívom a figyelmedet arra a tényre, hogy tengerszint feletti nyomáson levő -40 fokos 1 kg telített levegő 0,1 g vízpárát tartalmaz. 0 fokon 3,8-at, 40 fokon viszont 50 g-ot! A CO2 a levegő 0,04%-a, a vízgőz viszont a légkör 0,25%-át teszi ki. A CO2 szűk sávokban a levegő széles spektrumban nyeli el az elektromágneses sugarakat. Szerinted melyik fontosabb. Még egyszer idézem az IPCC jelentést: a vízgőz a legjelentősebb üvegház gáz!
"Ez tipikusan az az érvelésed, amikor is, egyrészt ezt igazolni kellene, de akkor kiderülne, hogy nem egészen az van odaírva amit te állítasz. Miért kell ilyen szemtelenül hazudni? Nem értelek."
Hát kapjál kérlek rajta a hazugságon. Jaaa el kéne olvasnod az IPCC jelentéseket?! Meg idézni, nosza, rajta, gyerünk!
Bameg, te nem olvasod el, nem idézel és én vagyok a hazug!?
Szánalmas vagy!
#13