kvp#8
Mar sokszor leirtam, de szerintem a japan megoldas jobb valamivel. A 60-as evek ota fejlesztik es mostanra sikerult kereskedelmileg is ertelmezheto szintre jutniuk. Van egy maglev vasuti rendszeruk, amit lehet a felszinen is vinni kisebb sebesseggel, de legritkitott alagutba is helyezheto, ahol tovabb novelheto a sebessege.
A kabin levegoellatasat kompresszorokkal oldjak meg, amik a kisebb legnyomast a kabin nyomasara hozzak, tovabba az elhasznalodott levegot szelepekkel kiengedik. Ez a rendszer mar a 0-as sorozatu shinkansen-en is megvolt (ott a szuk alagutak behaladaskori tulnyomasat es kihaladaskori kis nyomasat stabilizaltak vele es 1964-ben lett atadva).
A menekules kulso jarda alapu, ugyanis rajottek, hogy ha jelentosen nagyobb az alagut atmeroje a jarmuhoz kepest, akkor a kisebb nyomasu levegot is konnyebb felretolnia (mert van hova), azaz gyorsabban haladhat. Ennek mellekhatasa az, hogy elfer a menekulojarda a sinek mellett. (mint nallunk a 4-es metroban)
Megallas: Ha nagyobb az alagut, akkor teljes beomas kivetelevel a kisebb meretvaltozasok nem zavaroak, raadasul a maglev szerelveny egy U alaku palyaban fut es vannak rajta alul gumigorgok is. Aramszunet eseten a vonat leszall a palya aljara es az also es oldalso gorgok vezetik a megallasig. Az aramszunet ugyancsak lekapcsolja a legnyomas csokkento szivattyukat is, tehat az alagut szepen megteleik legkori nyomason levo levegovel es az utasok kisetalhatnak a menekulojardan.
A fenti rendszerbol mar letezik egy tesztpalya, egy felszini allomassal, tovabba egy felszinu es egy rovidebb alagutas szakasszal. A megoldas egyelore teljesen biztonsagosnak tunik, csak a palyan szemejovo targyak jelenthetnek gondot, de ez a veszely a hagyomanyos vonatoknal is megvan.