Metro Exodus
-
Darun #334 A Witcher első részének még magyar szinkronja is volt. Ha esetleg nincs meg, lyuhtube-on érdemes rákeresni. Felejthetetlen élmény. Ráadásul ezt úgy hozták össze, hogy az első rész max kritikában kapott kiemelkedőt, átütő siker nem lett. Az már csak hab a tortán, hogy amikor megvettem a dobozos EE-t, ugyanannyiba került, mint a sima verzió.
Én spec pont nem olvasok külföldi fantasy-t, csak magyart. Még az ezredforduló után volt szerencsém Le Guin Earthsea gyűjteményéhez. Azzal a forditással teljesen elégedett voltam. Ez utólag meglepő számomra, mert az általam megszokott cselekményes magyar dark fantasy után ez inkább tűnt vontatottnak, akció szinte alig volt benne. Kevés konkrét részletre emlékszem, ennek ellenére még is imádtam.
Nagyon jó ellenpélda viszont a Halálszárny (Warcraft könyv). Ezen nagyon sokáig gondolkodtam, hogy ez tényleg ennyire ZS, vagy a forditásnál ment félre valami? Végül arra jutottam, hogy az hogy a könyv felénél már lehet sejteni hogy mi lesz a történet vége, egészen biztosan nem a forditó hibája. És a hátoldalon az állt, hogy a "Bestseller iró Knaak műve". Lehet hogy irt egy jó könyvet, de ez kb a lvl 1-es fantasy iró szintje volt.
Sci-fit mondjuk többet olvasok, de forditási problémám még eddig nem volt. Esetleg a MAGUS sorozatnak azt róhatnám fel, hogy abban az időben vagy nagyon trehány ember végezte a... Hehe... Most direkt utánanéztem. Amikor egy magyar iró által irt könyvben az szerepel, hogy "lektorálta" (mert magyarról magyarra kellett forditani???) és a könyv nem csak a nyelvtani, helyesirási hibáktól hemzseg, de még a logikátlanságokat/következetlenségeket sem sikerült benne kiszűrni, akkor azért felmerül az olvasóban a kérdés, hogy ezt kiadás előtt tényleg elolvasta valaki?
Én a Metro könyvekbe azért félek belevágni, mert pl egy könyv után megnézni a belőle készült filmet általában elég kiábránditó. És tartok tőle, hogy ez forditva is működik. Plusz, bár imádtam eddig a játék minden részét, azért mind a Fallout, mind a Stalker világa érdekesebbnek tűnt számomra. Bár az összehasonlitás elég fals, hiszen ezek a két véglet. A Metro egy történetközpontú, lineáris csőjáték, mig a Fallout és Stalker egy tök basic sztori, ami köré felhúztak egy végtelenül aprólékos, részletgazdag világot.