1. A jelenlegi állapot rossz. Kiderül egy hiba, kiadják a javítást, megint kiderül egy másik, megint kiadnak egy javítást, aztán a felhasználó foglalkozzon azzal, hogy a javításokat felrakja.
Előszöris: Ennyi hiba nem kellene legyen a rendszerben. Ha ez elkerülhetetlen (Egyébként pedig tulajdonképpen felesleges dolgok eszik meg a gépek teljesítményét, egy csomó szükségtelen "feature", no de mindegy), akkor meg legyen valami mechanizmus arra, hogy csak akkor tudjon a gépre feltelepülni bármi, ha arra engedélyt adok, pl. valamiféle hardver szintű lezárás, mint a floppy irásvédelme és kilépéskor a nem explicit akarattal letöltött fájlok ürítése. (Lásd cookie. Beleegyezem, mert mi mást tehetnék)
Cégeknél legyen rendszergazda, Rozinéninél pedig teljesen érthető, hogy valamit megtanult és nem akar újat tanulni. A hardveresen lezárt gépe legyen kellően biztonságos (értsd se neki, se másnak ne okozzon bajt) azon az áron, hogy ugyanaz a program ugyanúgy működik.
Nem kell a régi programokra fújogtatni, jók azok, csak valahogy többet kellene a minőségbe és kevesebbet a mennyiségbe fektetni. Persze, ez nem üzlet. Így aztán marad minden a régiben.
Így aztán marad minden a régiben.