#71
Ezzel nagyjából egyetértek. A tudományos kutatás fontos eleme az intuíció. Ez olyan átfogó sejtésekben is megnyilvánul, mint a tudományos paradigmák. Ezek felfoghatók mint egy átfogó nézet, amely a már ismert dolgokat rendezi egy új nézőpont szerinti rendszerbe és segít abban hogy a nem ismert dolgokat jelentő lyukakat célirányos kutatással aztán betömködjük.
A témánál maradva, a kutatók jelentős része nem annyira ateista, mint inkább panteista. Ilyesmi dolgokat vallott Spinoza, Hegel, Einsten, Carl Sagan vagy Tesla. A világegyetem összességét tekintették egyfajta felsőbbrendű létezőnek és igen ez a szemlélet sokszor egyfajta vallásos áhítatban is megnyilvánult részükről. Namost ez a szemlélet világvallásokban is tetten érhető, pl a Taoizmus áll talán ehhez a legközelebb. Az, hogy a legfelsőbb létező és mi közénk hány tudati szintet képzelünk el már csak fantázia kérdése. Bizonyos nálunk fejlettebb lények simán rendelkezhetnek olyan képességekkel, amelyek a mi szemünkben varázslatosnak, isteninek tűnnek. De ugye az ufókat nem klasszikus vallási nézőpontból közelítjük, képzeljük angyaloknak, vagy akárminek. Pedig lehetne. Jung pl az UFO-król írt könyvében ezt boncolgatta, hogy ahogy ez foglalkoztatja az embereket, az nem is áll olyan távol a régi vallásoktól.
Namost a hagyományos vallások és hozzájuk kapcsolódó szervezetek bizonyos szempontból atavisztikusak. Ez érthető, mert évszázadokkal ezelőtti tudásra alapulnak és a "célközönségük" is a régebbi társadalmakra jellemző réteg volt, gyak a vidéki szegények. A társadalom átalakulásával, modernizálódásával városiasodásával ezen rétegek szerepének jelentőségének csökkenésével azt érezzük, hogy ezek a világnézeti rendszerek nem képesek hozzánk, a társadalom szélesebb rétegeihez szólni, ezért aztán vissza is szorulnak.
Mégegyszer, köthetőt vallásokhoz erőszakos cselekedetek, üldözések? Hát persze, mert a régi korokban ezek adták az emberi közösségek identitásának alapját. Nyilvánvaló, hogy ha egy adott identitású közösség neki támadt egy másiknak, annak mindig volt vallási színezete! De a vallás ilyen fajta felelősségét boncolgatni pont annyira értelmetlen, mint azt kutatni, hogy a fekete, vagy kék szemű emberek az erőszakosabbak?
A mai időkben más az emberi közösségének identitásának alapja, pl ideológiák. És voltak ideológiai szembenállások? Ajjaj! A Francia-forradalomtól jóformán csak ezek jellemzik a háborúkat. De nem az adott ideológia a felelős itt sem a szembenállásért, hanem pusztán az, hogy az eltérő közösségeknek eltérő érdekeik vannak, amelyek szükségszerűen vezetnek konfliktusokhoz.
Ennyi. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.05.23. 17:27:04
#71