kvp#7
A repeszteses technologia pont arrol szol, hogy ahol nincs repedes oda csinaljanak. Tehat fognak egy tomor, stabil kozetet, majd hidraulikus folyadekot nyomnak bele nagy nyomason, amitol a kozet szetreped. Ezutan kiengedik a folyadekot, majd ujrakezdik. Ezzel viszonylag gyoran, nagy teruleteken lehet a tomor kozetet felapritani. A folyamat vegen kitermelik az igy feltart foldgazt es koolajat. Tehat eloszor osszetorik a kozetet, majd a kitermelessel lecsokkentik a nyomast az uj uregekben, amik a folyamat vegen beomlanak. Termeszetes az, hogy a felszin ilyenkor ugyancsak elmozdul, hiszen kirantjak alola az alsobb reteg jelentos reszet. (a koolajat es a kozet egy reszet amit a repeszto folyadek hoz a felszinre) Az ilyen modon banyaszott teruletek folott nem lehet semmilyen mesterseges epitmeny vagy ut, mert az omlasok soran ezek elpusztuknak. (szenbanyak eseten ezt mar egy ideje tudja mindenki)
A technologia a kornyezetet meg ket masik uton is szennyezi, egyresz a termeszetes vizekbe kerul a hidraulikus folyadekbol kiszurt olajjal szennyezett zagy, masreszt ha veletlenul sikerul a talajviz es az olajreteg kozotti szigeteloreteget is megrepeszteni, akkor az olaj megjelenik a talajvizben, azaz a kutak, forrasok, folyok vizeben is. Az egyetlen mukodod megoldas az az, ha az adott banyaszati terulethez tartozo vizbazis teljes teruleten nincs emberi tevekenyseg. (tehat se telepules, se mezogazdasagi terulet) Ez a gyakorlatban akar tobb szaz kilometeres kiuritesi korzetet is jelenthet es ennek koszonheto, hogy joresz amerikai gyeren lakott teruleteik vegzik az ilyen tipusu kitermelest. A folyamat lezarulta utan a kornyezet par szaz ev alatt regeneralodik (a lent maradt maradek olaj is belemosodik a termeszetes vizekbe) es csak az uj mesterseges toresvonalak maradnak meg utanna.