• NEXUS6
    #21
    1. Elméletileg az emisszió korlátozás is arról szól, hogy a gazdagabb országok komoly korlátozásokat vállalnak, hogy pl Indonéziában ne mosson el mindenkit a tengerszint emelkedés. Elméletileg, és szerintem sem működik a dolog igazából.

    2-4. Elég sok fajta forgatókönyv lehetséges. A paleoklimatológiai adatokat elemezve az jön ki pl. Hogy az utóbbi félmillió évben a felmelegedési időszakok mind rövidebbek voltak, mint a mostani, és amikor a jelenleginél kb 2 fokkal melegebb lett, akkor az egész trend megfordult és szinte évszázadokon belül beköszöntött az eljegesedés, gyak a Holnapután c. filmhez nagyon hasonlóan. A rendszer marha összetett, most olvastam egy cikket, ami arról szólt hogy magyar kutatók egy viszonylag egyszerű analóg fizikai modellel próbálják a klíma változásait előrejelezni. Egy forgó edény egyik részét melegítik a másikat hűtik és nézik hogy az áramló anyagban milyen a földihez hasonló viszonyok alakulnak ki. A gond az, hogy kaotikus rendszernek megfelelően elég széles spektrumon mozognak a lehetséges, tapasztalt végállapotok.

    Vagy is nem célszerű egy lineáris/szerű összefüggésre redukálni a jövőre vonatkozó jóslatainkat, és valóban ez ahogy negatív, úgy hurráoptimista jövőképet illetően is önbecsapást jelenthet.

    A kóros elváltozásokról, bizonyos környezeti okokra visszavezethető betegségekről statisztika készíthető és ezek össze is vethetők a környezeti adatokkal, korrelációt állapíthatunk meg. De ez olyan mint minden statisztika. Azt nem tudjuk, hogy Julinéni is meg fog halni X éves korában, hanem azt, hogy adott környezetben 10 000 ember Y évvel rövidebb várható élettartammal rendelkezik, mint egy másik 10 000 jobb környezetben. A statisztikáról persze én is Churchill nézeteit tettem magamévá. :D

    Az országok politikai vezetése szerintem mindig a viszonylagos helyzetüket figyelembe véve cselekszenek. Ez azt jelenti, hogy az ország bizonyos állapotát fejleszteni kívánják, ezzel a rangsorban előre igyekeznek kerülni, de a versenytársakat meg igyekeznek letaposni. A nagyhatalmak általában gond nélkül beavatkoznak más országok ügyeibe, mert van rá erőforrásuk, mert megtehetik. A kis országokra inkább jellemző a stabilizációra törekvés, ezért csatlakoznak lelkesen azokhoz a kezdeményezésekhez, amit a hegemón nagyhatalmak a saját vezető helyzetük megőrzése érdekében létrehoznak. Pl ENSZ-hez. A feltörekvő, gyorsan fejlődő viszonylag nagy országok viszont veszélyeztetik a status quo-t, a vezető nagyhatalmak, meg mindent kitalálnak, hogy ebben megakadályozzák őket. Kb ennyi. Ez azért nem egy nagy okosság persze. ;)