Irasidus#6
Ennél azért bonyolultabb. Ahogy haladsz a légkörben lefelé, nő a nyomás, és a légkör/gáz sűrűsége is egyre inkább olyanná válik mint a folyadék, a légkör és hidrogén gáz összekeveredik, és sűrű, folyadékszerű, párában telített réteget képez, ami egyre sűrűbb, végül elérsz egy folyékony-forró-magasnyomású hidrogén-óceánhoz. Azon megoszlanak a modellek, hogy létezhetnek-e szilárd hidrogén jéghegyek, szigetek vagy sem (forró magasnyomású hidrogén jég). Ez a hidrogén minden fémet korrodál azonnal, szóval esélytelen mai technológiával idáig lejutni. Ahogy haladsz a bolygó hidrogéntestén lefelé, elérsz egy úgynevezett fémes hidrogén réteghez. Ez kristályos szerkezetű hidrogén ami úgy viselkedik mint egy fém (érdekesség, hogy ha már létrejött, akkor szoba-hőmérsékleten, és nyomáson is megtartaná kristályos fémes szerkezetét). Itt a nyomás már elképesztően nagy, és forró. Hogy ez után van-e, egy jóval vékonyabb hélium, és egyéb gáz réteg, szintén megoszlanak a modellek. Még lejjebb haladva elérkezel egy földnél is nagyobb szilárd szilikátréteghez és vasmaghoz, azaz a bolygó magjához. A Jupiter legalábbis így néz ki, az Uránusz és Neptunusz valószínűleg ettől eltérő felépítésű, a hidrogén helyett víz teste van, természetesen ez is magasnyomású több száz fokos hőmérsékletű víz. Nagyjából... Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.12. 09:49:33